Nőtt a fizikai dolgozók órabére

A következő negyedévekben várhatóan ismét gyorsul a gyártó- és feldolgozóipari fizikai dolgozók bérnövekedése, a koronavírus visszaszorulásával ugyanis ismét erősödik a munkaerőhiány.

A képen, amely illusztráció, hidegburkoló dolgozik a debreceni Ibolya utcai általános iskolában 2014. augusztus 12-én Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Átlépte az 1400 forintot a második negyedévben a fizikai munkavállalók átlagos órabére, vagyis az érintettek többsége a garantált bérminimum összegénél is többet kap kézhez – derül ki a Trenkwalder csaknem hétezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A jelenlegi 1407 forintos átlagórabér négy százalékkal haladja meg a múlt év hasonló időszakában tapasztalt 1352 forintos szintet. A felsőbb fizetési kategóriákban jobban gyorsult a bérnövekedés üteme.

Ma már 1250 forint alatti órabér az ország egyetlen pontjára sem jellemző, ugyanakkor a részletes statisztikák azt mutatják, hogy régiók szerint továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók a bérszintek között.

Míg Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt maradt az átlagórabér, addig a közép-magyarországi régióban és a fővárosban már az óránkénti 1900 forintot is átlépte a fizikai területen dolgozók keresete.

A fizikai munkavállalók estében a felsőbb fizetési kategóriákban jobban gyorsult a bérnövekedés üteme.a második negyedéveben
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója szerint a következő negyedévekben várhatóan ismét gyorsul a gyártó- és feldolgozóipari fizikai dolgozók bérnövekedése, így az átlagórabér országos szinten is hamar elérheti az 1500 forintot. A kedvező várakozás oka, hogy a koronavírus visszaszorulásával ismét erősödik a munkaerőhiány. Számos más ágazatban – építőipar, vendéglátás – az átlagosnál jobban emelkedtek a bérek, ami átmenetileg mindenképpen erősödő konkurenciát jelent a munkavállalók megszerzéséért és megtartásáért folytatott versenyben.

Nagyobb volt a középvezetők bérnövekedése: a hétszázezer és egymillió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozóknál a béremelkedés mértéke 2021 második negyedévében átlagosan 4,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fizetési kategóriában a járvány alatt gyakorlatilag befagytak a keresetek.

Keveslik a kafetériát

A munkavállalók 46 százaléka részesül valamekkora mértékű béren kívüli juttatásban, s mintegy tíz százalékuk egyáltalán nem kap kafetériát – derül ki a Magyar Utalvány Zrt. a közszférára, a versenyszférára és a nonprofit szektorra is kiterjedő kutatásából. Az érintett foglalkoztatottak kétharmada elégedetlen béren kívüli juttatásaival. A válaszadók közül a legtöbben száz- és kétszázezer forint közötti összegben kapnak béren kívüli juttatást. A juttatást a munkavállalók több mint fele a mindennapi szükségletekre fordítja. A válaszadók mindössze negyede fordítja a kafetériát olyan dolgokra, amelyekre a juttatás nélkül nem költene.