Növeli a károsanyag-kibocsátást az elektromos mobilitásra való átállás erőltetése

A kieli IfW gazdaságkutató intézet tanulmánya alapján az elektromos mobilitásra való átállás növeli a károsanyag-kibocsátást; az elektromos autózás üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelenlegi németországi energiamix mellett közel háromnegyedével múlja felül a modern dízelmotorokét.

Az IfW (Institut für Weltwirtschaft) elemzése abból indul ki, hogy számos kutatóintézet tanulmánya szerint az elektromos autók károsanyag-kibocsátása már a jelenlegi energiamix mellett valóban kisebb ugyan a belső égésű motorokénál, ez a kalkuláció azonban figyelmen kívül hagyja az elektromos áram iránt az elektromos mobilitásra való átállással megnövekedő igényt. A megnövekedett áramkeresletet ugyanis a meglévő energiamixszel lehet csak kielégíteni ahelyett, hogy a megújuló energiaforrásokat a fosszilis energiaforrások kiváltására használnák fel.

A villanyautókra való átállás megnövekedett áramigényét figyelembe véve viszont az aktuális energiamix mellett az elektromos autózás 73 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a legmodernebb dízelmotoroké – állapítja meg a kutatóintézet.

A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung és a Heidelberger Institut für Energie und Umweltforschung kutatóintézetek tanulmányai szerint a jelenlegi energiamix mellett az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása 15-30 százalékkal kedvezőbb a belső égésű motorokénál, a Joanneum Research kutatóintézetnek az ADAC autóklub megbízásából készített tanulmánya szerint pedig nagyjából megegyezik.

Németországban a közlekedés felelős a károsanyag-emisszió 20 százalékáért, ami az energiatermelés és a feldolgozóipar után a harmadik legnagyobb kibocsátási forrás.

Csak a személygépkocsik futásteljesítménye 630 milliárd kilométer volt 2018-ban Németországban a szövetségi gépjármű-felügyelet (Kraftfahrt-Bundesamt) nyilvántartása szerint. Az elektromos autók 100 kilométerenkénti átlagosan 15 kilowattórás energiafelhasználásával számolva a teljes átállás 95 terawattórás áramigényt teremtene, ami az 515 terawattórás nettó németországi áramtermelés 18 százalékának felel meg. Ehhez hozzá kell adni még az elektromos autók előállításának a hagyományos autóknál magasabb energiaigényét is.

Az elektromos autók átlagos károsanyag-kibocsátásának számításakor az IfW azzal a feltételezéssel élt, hogy a megújítható energiaforrások kiépítése a jelenlegi ütemben halad tovább. A zéróemissziós atomenergia szerepét pedig figyelmen kívül hagyták az áramtermelésben, mivel az 2022-ben kikerül az energiamixből.

A számítások alapján az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a fosszilis energiahordozók aránya még 2050-ben is 40 százalék felett lesz.

Az IfW megállapítása szerint az emissziós mérlegen tehát nem az elektromos mobilitás forszírozásával, hanem a fosszilis energiahordozóknak a megújuló forrásokkal való kiváltásával lehet javítani.