Nyugat-Európa gondja a nők bérlemaradása

A nyugdíjaknál jóval alacsonyabb a fizetések közötti eltérés az unióban, Nyugat-Európa tagállamaiban az idősek és a fiatalok körében is magasabb a nemek közötti megkülönböztetés

Nagy Kristóf
2020. 02. 09. 10:31
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyugat-Európában meghatározó a közbeszédben a nemek közötti bérszakadék és annak lehetséges kezelése, ugyanakkor Kelet-Európában, így Magyarországon, nem jellemző a férfiak és nők közötti érdemi jövedelmi szakadék. A munkavállaló férfiak 14 százalékkal, míg a nyugdíjasok 16 százalékkal kapnak több pénzt, mint a nők. A dolgozók és az ellátottak közötti jövedelmi különbség így bőven az Európai Unió átlaga alatt van: előbbi közel 16,5 százalék, míg utóbbi 30 százalék. A nyugdíjak között jelentősen csökkent az eltérés az elmúlt években – derült ki az Eurostat adatsoraiból.

A nyugdíjaknál jóval alacsonyabb a fizetések közötti eltérés az unióban, Nyugat-Európa tagállamaiban az idősek és a fiatalok körében is magasabb a nemek közötti megkülönböztetés. Ennek oka a munkavállalóknál az Eurostat összefoglalója szerint az, hogy a menedzseri és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be, a cégvezetők mindössze 6,3 százaléka nő. A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek, idős, beteg rokonok gondozása. Szintén a nőkre jellemző – elsősorban Nyugat-Európában – a részidős foglalkoztatás a gyermeknevelés mellett.

A férfiak hetente jóval kevesebbet, átlagosan kilenc órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 22 órát. A nők emellett gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak, például a gyermekvállalás miatt. A kar­rier megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja. A szándékos nemi diszkrimináció eltérő formában jellemző a tagországokban, ám mindenhol szabálytalan.

Az Eurostat friss, nyugdíjakat vizsgáló elemzése szerint a nyugat-európai tagállamokban jóval nagyobb a különbség az ellátott nők és az ellátott fér­fiak jövedelme között. Luxemburgban a legnagyobb, 43 százalék az eltérés, míg Hollandiában, Ausztriában és Németországban átlagosan 37-43 százalékkal kap többet egy nyugdíjas férfi, mint egy nyugdíjas nő. Szintén meghaladja a különbség az EU harmincszázalékos átlagát a mediterrán országokban: Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban a nemek közti szakadék 30-33 százalékos. Ezzel szemben a kelet-­európai tagállamok többségében alig jellemző az idősek nemek szerinti jövedelemkülönbsége.

A legalacsonyabb eltérést, egy százalékot Észtországban mért az uniós statisztikai hivatal. Szlovákiá­ban 8, Csehországban 13, Magyarországon pedig 16 százalék a nemek közti különbség. Jóval nagyobb az egyenlőtlenség Romániában, ahol bőven húsz százalék feletti az olló. Az ellátott nők és férfiak Dániában is nagyjából egyenlő arányban kapnak nyugdíjat, hét százalék a különbség. Ez az alacsony adat nem jellemző a többi északi országra, ahol harminc százalék körüli az eltérés.

Több férfi jut álláshoz

Európai uniós szinten továbbra is stagnál a munkanélküliség, az állástalan férfiak aránya 6,1, míg az állástalan nőké 6,4 százalék volt tavaly decemberben. Magyarországon 0,2 százalékponttal magasabb a munkanélküliség a nők körében, ám sok tagállamban lényegesen nagyobb az eltérés, jellemzően a munkanélküliséggel sújtott mediterrán államokban. Görögországban mintegy hét százalékkal nagyobb, 20,2 százalékos, míg Spanyolországban három százalékkal magasabb, 15,4 százalék a női munkanélküliség.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.