Pénzt önt a piacra az EKB

Kamatcsökkentésről és a már egyszer lezárt kötvényvásárlási program újraindításáról döntött az Euró­pai Központi Bank.

Fellegi Tamás Péter
2019. 09. 13. 15:24
European Central Bank holds a news conference in Frankfurt
Mario Draghi utolsó intézkedése akár válságkezelésnek is tekinthető Fotó: REUTERS/Ralph Orlowski
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Komoly lépésekről döntött az eurózóna jegybankja, az Európai Központi Bank Mario Draghi jegybankelnökségének utolsó kamatdöntő ülésén. Az alapkamat változatlan maradt nulla százalékon, viszont a bankok által a jegybanknál egyik napról a másikra elhelyezett betétek kamata, amely már eddig is negatív volt, tovább csökken –0,4-ről –0,5 százalékra. Van azonban egy könnyítés is, miután a bankoknak egyre több kárt okoz a negatív kamat: egy adott összegig a bankok a negatív kamat alkalmazása nélkül helyezhetik el betéteiket.

Emellett az Európai Központi Bank újraindítja már korábban is sokat vitatott eszközvásárlási programját: novembertől havi húszmilliárd euró értékben fognak az eurózóna tagországainak államkötvényeiből vásárolni, ezzel fedezetlen pénzt bocsátva a gazdaságba. A dolog érdekessége, hogy sok ország állampapírjai már most is negatív hozammal forognak, így ha ilyen szinteken vásárol a bank, maga is jelentős veszteséget fog elszenvedni ezeken az eszközökön.

A program válságkezelőnek tekinthető, noha maga Draghi azt mondta, nem számít gazdasági visszaesésre az eurózónában, csak egyszerűen bármi áron szeretné az inflációt feljebb tornászni, hogy közelítse a kétszázalékos jegybanki célt.

Mario Draghi utolsó intézkedése akár válságkezelésnek is tekinthető
Fotó: REUTERS/Ralph Orlowski

A döntés nem egységesen született: voltak olyan tagállamok, amelyek ellenezték az újabb nagy összegű fedezetlen kötvényvásárlásokat. Többen talán arra is gondolhattak, hogy miután Draghi távozik a jegybank éléről, már nem kellene ilyen komoly lépéseket tennie, a követendő monetáris politika alkalmazását már utódjára, Chris­tine Lagarde-ra kellett volna bízni, akit így most bizonyos mértékig kész helyzet elé állított ez a döntés.

Donald Trump amerikai elnök rögtön reagált az eseményre, mondván: az Európai Központi Bank lépése a devizaleértékelési verseny része, ezért véleménye szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek is a kamatcsökkentés útján kellene haladnia. Mario Draghi hangsúlyozta, hogy nincs szó leértékelési versenyről, az EKB-nak nincs árfolyamcélja, az egyedüli meghatározó szempont az infláció mértéke.

Az EKB döntése a hazai monetáris politikára is hatást gyakorol: az Magyar Nemzeti Bankra (MNB) ilyen körülmények között nem nehezedik nyomás, hogy kamatot emeljen, miközben az év korábbi részében a jegybanki célt meghaladó infláció miatt sokan ezt várták. Az MNB többször jelezte, hogy monetáris politikája alakítása során figyelembe veszi az EKB dönté­seit, mivel a magyar gazdaság szorosan kapcsolódik az eurózónához.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.