Jaj, a térkép! – kiáltott a turista, de már hiába. A vonat már elindult az ottfelejtett térképpel együtt a bátonyterenyei vasútállomásról. Pedig már este volt, az eső is szemerkélt, az egyetlen zseblámpa sem működött, és még hosszú és fárasztó emelkedés várt a túrázókra. Szerencsére a vezető fejében ott volt, hogy nagyjából merre kell menni, kis bolyongást követően késő este az ágasvári turistaház pedig megvárta elázott vendégeit. Akkortájt még mobil, térerő és GPS sem létezett.
Szabad a kijárás: irány a Mátra!
„A Vidrócki híres nyája csörög-morog a Mátrában” – a híres XIX. századi betyár nyomában jártunk az egyik legszebb hegységünkben.
A Mátra jelentőségét Trianon után fedezték fel, a turisztikai létesítmények többsége akkor épült ki. A természetszerető közvélemény a megmaradt hazai tájak felé fordult, és az addig nem ismert Kékestető akkor vált az ország legmagasabb pontjává. A második világháború előtt az akkor szlovákok által lakott felső mátrai falvak csak gyalog vagy szekérúton voltak elérhetők. Manapság a fővárosból autóval egy bő óra alatt elérhetők.
A középkortól kezdve a Mátraerdő megjelölés nem csak a mai azonos nevű hegységet foglalta magába. A Helemba-hegyégtől kezdve a Börzsönyön át egészen a Zempléni-hegységig tartó középhegységi vonulatot nevezték így. Nem világos tehát, hogy a XIX. század betyárja, Vidróczki Márton pontosan hol is bolyongott, és 1873-ban társai hol csapták agyon baltával. Kora tavasszal az erdőt járva friss élmények töltik fel a túrázó szívét-lelkét. Április végére az erdők-mezők harsányzöld színbe öltöznek, felváltva az addig uralkodó barnás-szürkés tónust. Késő tavasszal mindez már egy másfajta benyomás.
Mostanra véget értek a járványügyi kijárási korlátozások. Már van lehetőségünk rá, és orvosként is ajánlom, hogy minél többen keressük fel a Mátrát is. A természet szépsége kikapcsolja fáradt agyunkat és kissé át is formálja lelkünket.
Középhegységi tájaink legalább olyan szépek, mint például az alpesi ég felé törő, nyáron is hóval borított csúcsok és gleccserek vagy éppen a mediterrán tengerpartok.
A szigorúan védett Nyugati-Mátrában levő Csörgő-völgy vadregényes. A természetes úton kidőlt fák keresztbe fekszenek az úton, a patakon. Kora tavasszal a tél még tartja magát, előfordul, hogy a vízfolyást vastag jégpáncél fedi. Ilyenkor kényelmesen lehet csúszkálni a sima felszínen. Hóolvadáskor a patak megduzzad és kiönt. Könnyű belelépni átkeléskor, sőt a hirtelen fürdőzés sem teljesen kizárható élmény. Az első hóvirágok és ibolyák megjelenésekor azonban a klíma is megváltozik: üde, tavaszias illatok töltik be a napfényes hegygerinceket és mély völgyeket. A nedves földszag keveredik a korhadt fák szagával, de favágáskor friss faforgács illatával is találkozhatunk.
Talán ilyenkor még erősebben lehet érezni a vadak vizeletét is. Ebből és az avar zörgéséről lehet következtetni arra, hogy nem egyedül vagyunk az erdőben. Sokszor azonban szabad szemmel is lehet látni szarvast, őzet, vaddisznót, muflont vagy éppenséggel rókát. Az utóbbi kora tavasszal még a téli bundáját hordja, az állat hosszú, vörös, vastag farka még a testénél is hosszabb. A farok csóválja a rókát. Egyébiránt nem érdemes ezektől az állatoktól tartani, hiszen jobban félnek az embertől, mint mi tőlük.
A szerencsésebbek vadmacskát, kárpáti hiúzt is megpillanthatnak, volt már rá példa, hogy a kékestetői sípályán a nagy fülpamacsos állat érdeklődve figyelte a csendben arra járót. A még szerencsésebbek nagy ritkán arra tévedt farkast, sőt újabban medvét is láthatnak. Ebből a szempontból persze legszerencsésebb maga a vadkamera.
Felváltva a téli erdő csendjét, tavasszal már az ölyvek vijjogása veri fel a völgyek csendjét, az énekesmadarak hangja adja meg az alapzajt. Még az éjszaka közepén sem hagyják abba a csicsergést. Itt hogyan is érezné magát jól az a honpolgár, aki azzal kereste meg az egyik budapesti kertvárosi kerület alpolgármesterét, hogy csináljon valamit, mert nem tud pihenni a madárzaj miatt?
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezÚj vállalkozásfejlesztési programok várhatók a közeljövőben
A kormány a magyar gazdasági növekedésbe forgat minden fejlesztési forrást.
Csökkent az olaj és az arany ára
Vegyesen mozogtak a vezető ázsiai tőzsdék csütörtökön.
Átlag feletti kínálatbővülés az Alföld ingatlanpiacán
A fürdővárosokban viszont bőven találni rövid távú szálláslehetőségeket, kiadó apartmanokat.
Nem csak Európában téma a zöldátállás
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiója híres a bőséges energiaforrásairól.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Vitályos Eszter: Magyar Péter csak egy újabb baloldali politikus, egy újabb baloldali párttal
Kegyetlen embervadászat zajlik Kárpátalján
Házasság első látásra: Andris végre bevallotta, mit érez Petra iránt
Már a tengerentúlon is aggódnak a románokért
Házasság első látásra: Petra és András újra együtt!
Váratlan üzenet Németországból: „Hálásak lehetünk Magyarországnak!"
Összeomlott a Házasság első látásra egyik botrányos szereplője
Szoboszlai fájdalmas arccal jött le a pályáról, a magyar válogatott focistát kiállították
Ronnie O’Sullivan kínos helyzetbe hozta az ellenfelét a sznúker-vb-n
Nagyon lehúzta Szoboszlai teljesítményét a liverpooli lap
Új nevet kapott a Magyar Nemzeti Múzeum
Elúszhatott a bajnoki cím, de Klopp már más miatt aggódik
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezÚj vállalkozásfejlesztési programok várhatók a közeljövőben
A kormány a magyar gazdasági növekedésbe forgat minden fejlesztési forrást.
Csökkent az olaj és az arany ára
Vegyesen mozogtak a vezető ázsiai tőzsdék csütörtökön.
Átlag feletti kínálatbővülés az Alföld ingatlanpiacán
A fürdővárosokban viszont bőven találni rövid távú szálláslehetőségeket, kiadó apartmanokat.
Nem csak Európában téma a zöldátállás
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiója híres a bőséges energiaforrásairól.