Szén- és szélproblémák Németországban

Németországban is viták övezik a szél- és a szénerőművek kérdését, miközben látványosan esni kezdett a szélkerekek építésének lendülete az elmúlt években. Ez komoly akadályokat görget a zöldútra térés elé, mivel az ellátásbiztonságot – úgy tűnik – a szénerőművek rendszerben tartásával lehet fenntartani, amelyek tovább maradhatnak üzemben, mint a kibocsátásmentes atomerőművek.

2020. 02. 05. 9:24
The sun rises behind a wind mill in Halle
Senki sem szeretne turbinát a kert végébe Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg 2017-ben 6127 megawatt (MW) szélerőművi kapacitás épült Németországban, addig egy évvel később ennek a fele (3189), tavaly pedig becslések szerint nagyjából 2000 MW lehetett az összesített érték. Ebből a szárazföldi szélkerekek 700 MW-ot képviseltek, ami az elmúlt két évtized legalacsonyabb eredménye. Idén összesen 1000 MW építése várható, a fékezés egyik oka pedig egy hamarosan életbe lépő, korlátozó jogszabály.

Az Agora Energiewende környezetvédelmi tanácsadó emiatt úgy látja, hogy a következő években a szegmens növekedése még annak ellenére is megállhat, hogy egyébként javuló megtérüléssel működik.

Senki sem szeretne turbinát a kert végébe
Fotó: Reuters

A folyamat pedig veszélybe sodorhatja Németország kibocsátási céljainak elérését, tekintettel arra, hogy 2022-ig tervezik kivezetni a szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelő atomerőműveket a rendszerből.

Az áramtermelésnek most a tizedéért felelős nukleáris kapacitások pótlásán felül figyelembe kell venni azt is, hogy a németországi áramigény évről évre növekszik, a rendszernek ki kell szolgálnia az elektromos közlekedést és a szintén egyre szélesebb körben alkalmazott hőszivattyús rendszereket is. A kormány tervei szerint 2030-ra az áramtermelés 65 százaléka megújuló­alapú lenne, ehhez évi 2500 MW új kapacitást kellene beilleszteni a rendszerbe – ám mindez jelenleg nem látszik teljesíthetőnek.

Noha Németország tavaly ötvenmillió tonnával mérsékelte a szén-dioxid-kibocsátását (így is 40 százalékkal magasabb az egy főre jutó emisszió, mint Magyarországon), nem tudta teljesíteni a klímacéljait – erről a gazdasági és energiaügyi miniszter beszélt a minap a ZDF csatorna műsorában. Peter Altmaier jelezte, hogy a kormány támogatja a szélerőművek telepítését, de egyre nagyobb a lakossági ellenállás.

– Ahol nem lehet szélerőműveket telepíteni, pél­dául Berlinben, ott erős a projektek támogatottsága. Ahol viszont kedvezők lennének a telepítés feltételei, ott tiltakozik a lakosság. Egy demokratikus államban meg kell hallgatni az emberek véleményét, így született a szigorító kormányzati javaslat arról, hogy lakott terület ezerméteres körzetén belül nem épülhet szélkerék – mondta a miniszter.

Miután a szél- és a napenergiás beruházások lendületének lassulása nem ad okot optimizmusra, egyes gazdasági vezetők és konzervatív politikusok a növekvő energiaárak (2019-ben rekordmagasságba értek az áramárak) és a fenyegető kapacitáshiány közepette a nukleáris energia kivezetésének felfüggesztését kérik. Olyan vélemények is hallhatók, amelyek a szénerőművek rendszerben tartása mellett érvelnek.

A németországi ipar és autóipar képviseletében Arndt Günter Kirchhoff a fent említett tévéműsorban a szénerőművek 2038-ra tervezett bezárását nyitott szívműtétnek minősítette.

Szerinte a fenntartható energetikai átállásnak társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia: hálózat- és infrastruktúra-fejlesztés nélkül nem lehetséges több tiszta villamos energiát termelni (a tervezett, 5900 kilométernyi nagyfeszültségű vezetékből mindössze 300 kilométernyit építettek meg), illetve számolni kell a szénbányák bezárásának szociális hatásaival is. Eközben pedig – fűzte hozzá – a német gazdaság számára a mindenkori ellátást is biztosítani kell, hiszen egy rövid áramszünet is az informatikai rendszerek, robotok leállását, komoly üzemzavarokat eredményezhet.

– Valamennyi szén- és atomerőmű bezárásának adott a dátuma. Németország azért nem tud ambiciózusabb szén-dioxid-kibocsátási számokat megcélozni, mert az atomerőművek bezárásával 9000 MW villamos kapacitástól esik el az ország 2021–2022-ben – mondta Peter Altmaier, hangsúlyozva, hogy a kormány felelőssége a folyamatos áramellátás biztosítása, ha ezt nem teszi meg, akkor az áramszünetek ­miatt nem a klímaaktivistákat hibáztatják majd, hanem az államvezetést.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.