Témahét a pénzügyek tudatos terjesztésére

Lezárult a múlt héten a nagy érdeklődés mellett, ötödik alkalommal megrendezett Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahét. Az immár hagyományos, pénzügyi és vállalkozókat érintő programsorozatban a szakmai-közismereti eladásokon több mint kétszázezer diák és tanáraik vettek részt, az egyes tematikus órák előadói között pedig ott volt Varga Mihály pénzügyminiszter és György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára is. A most zárult rendezvényről és a fiatalok pénzügyi tájékozottságáról beszélgettünk Merényi Zsuzsannával, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatójával.

György László, az ITM államtitkára Békásmegyeren tartott gimnáziumi tanórát Fotó: ITM/Szalai Ádám

A Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahét idén immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit február 25. és március 1. között, a pénzügyi és vállalkozói ismeretek széles körben való elterjesztése, gyakorlati bemutatása jegyében. A kezdetekkor, 2015-ben az első Pénz7 témahét 660 iskolát és kilencvenezer diákot ért el, 2016-ban 788 iskola több mint százezer diákját vonta be, 2017-ben már 1117 iskola 160 ezer diákját regisztrálták a programra, míg 2018-ban 1200 iskolát és kétszázezer diákot neveztek be. Idén februárra pedig bőven megkétszereződtek a kezdeti számok: 1240 iskola több mint kétszázezer diákja szerepelt a résztvevők listáján.

– A magyarországi rendezvénysorozat már az előző tanévben európai szinten is rekordot döntött a részt vevő iskolák és diákok számával; így idén másodszor kerültünk a Global Money Week program legjobbjai közé, amelyhez hazánk 2017-ben csatlakozott a Pénz7-tel – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Merényi Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Bank által támogatott Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója (képünkön).

Eredetileg a brüsszeli székhelyű Európai Bankföderáció kezdeményezésére 2015-ben indult a European Money Week, amely a pénzügyi tudatosságra, a pénzügyi alapismeretek fontosságára kívánta felhívni a figyelmet. Magyarország a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére csatlakozott a programhoz, amelyet első pillanattól szakmai és anyagi eszközökkel is támogatott a Pénziránytű Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig segítette a program meghonosítását.

– A legnagyobb fegyvertényt azonban az jelentette, hogy három éve a tárca a tanév rendjébe illesztette a témahetet, amelynek a programja is gazdagodott, a pénzügyi téma mellett a vállalkozói ismeretekkel és készségek fejlesztésével. Ma már az Emmi projektgazdaként irányítja a rendezvénysorozatot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) , a Pénzügyminisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, valamint a Junior Achievement Magyarország Alapítvány pedig a Pénz7 együttműködő szakmai partnerei. Továbbá a program nagyon erős politikai támogatást kapott a lakosság pénzügyi tudatosságát emelni célzó kormánystratégiától is – jelezte Merényi Zsuzsanna.

Bár a Pénz7 programsorozatának célja és küldetése nem változik, a rendezők minden esztendőben más és más központi témát határoznak meg. Idén a középpontban az okosan a befektetésekről, valamint a problémafelismerés és üzleti ötlet témák álltak. Az oktatási igazgató szerint ebben az évben rekordszámúnak számító hétszáz önkéntes támogatta a pénzügyi és vállalkozói órák megtartását. – Az együttműködő partnerek nevében mondhatom – fogalmazott a szakember –, hogy az iskolák és tanárok teljes körű kiszolgálása, támogatása a célunk.

A pedagógusok pedig szívesen foglalkoznak a megadott témával, továbbá az is fontos, hogy a programokon, tanórákon azt érezzék: könnyű, én is meg tudom csinálni. A program rendhagyó tanóráin az élményalapú ismeretszerzést négy korosztálynak a kidolgozott óratervek mellett egyre több digitális megoldás és e-learning tananyag is támogatta. A 2019. év további újdonsága a Számoljunk a befektetésekkel! című középiskolai matematikai példatár, amelyet a Pénziránytű Alapítvány szakértői csoport bevonásával készített el.

A Pénziránytű Alapítvány a Pénz7 tartalomfejlesztője. Az elmúlt négy év Pénz7-es tanórái – a családi költségvetés, a pénzügyi tervezés, a korszerű pénzkezelés, a hitelezés, a befektetések – egymásra épülő rendszert alkotnak, és valamennyi témakör kritikus pontja a magyar lakosság pénzügyi tájékozottságának, gyakorlatának. A helyzet feltérképezésére a Pénziránytű Alapítvány – az OECD által kidolgozott módszertan és kérdőív mentén – először 2010-ben, utoljára 2018 nyarán megbízta a GfK-t, hogy készítsen ezerfős reprezentatív kutatást, amelyben a felnőtt lakosság pénzügyi tájékozottságát és kultúráját mérték fel.

György László, az ITM államtitkára Békásmegyeren tartott gimnáziumi tanórát
Fotó: ITM/Szalai Ádám

Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar lakosság, a családok gazdasági-pénzügyi helyzete javult ugyan az elmúlt időszakban, de pénzügyi ismereteik továbbra is hiányosak, bizonyos kérdéskörökben romló tendenciát mutatnak – emelte ki Merényi Zsuzsanna. – Döntéseinkben inkább a mának élő tücsökmagatartást lehet felismerni, kevesebben készítenek családi költségvetést, mint korábban, vagy nemzetközi összehasonlításban egyre kevésbé boldogulnak a pénzügyi matematikai példákkal, azaz a kamatszámítás egyes módozataival.

A probléma orvoslásának megoldásait tudakoló kérdésünkre az oktatási vezető úgy tartja, az egyéni és a családi gazdálkodás, a vállalatok fejlődése, a kiegyensúlyozott és stabil pénzügyi helyzet szempontjából nélkülözhetetlen a szakirányú oktatás hangsúlyosabbá tétele. – Évről évre annak jegyében dolgozzuk ki az órákat, hogy a tanárok könnyen, felkészülve és érdekesen, innovatív módszerekkel hozzák közelebb a diákokhoz a pénzügyi alapismereteket – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy ugyancsak e célt szolgálja az általános és a középiskolásoknak szóló tankönyvük is.

A pedagógus úgy ítéli meg, a megoldás kulcsa, hogy érdekes, színes, szerethető megközelítéseket kell alkalmazni, és lehetőleg a digitális technikákat is bevetni. De legalább ilyen fontosak a tanórán kívüli kihívások, például a versenyek, a pályázatok.

Ez utóbbiak közül jelenleg is fut a Nagy diák pénzügyes teszt, a már online zajló játék három fordulójának első szakaszán a legjobb eredményt elérő diákok a későbbi fordulókba is meghívást kapnak. A pénzügyi tárca közvetítésével és együttműködésével, a DUE médiahálózattal elindított tesztet bárki kitöltheti, de a nyereményjátékban csak a 14–20 éves kor közöttiek vehetnek részt. Emellett a Pénziránytű Alapítvány és a hasonló céllal működő OTP Fáy Alapítvány Pénzügyi csúcs címmel közös országos vetélkedőt szervezett a tanév első felében általános iskolai diákcsapatoknak.

A Pénziránytű Alapítvány tagja a pénzügyi tudatosság növelését szolgáló nemzeti stratégiai munkacsoportnak, valamint a cselekvési terv végrehajtásában is tevékenyen részt vesznek. Ez utóbbi egyik fontos tényezője a készpénzkímélő megoldások elterjedésének támogatása. A már elindított Készpénzkímélő iskolák programban 14 nagyvárosi, középfokú oktatási intézményben, többek között POS-terminálok telepítésével népszerűsítik és tanítják a korszerű fizetési rendszerek használatát.

Merényi Zsuzsanna kiemelt feladatként említette még a Nemzeti alaptanterv aktuális megújításakor a pénzügyi edukáció erősítését a köznevelés rendszerében. Ehhez kapcsolódóan a Pénziránytű Alapítvány két iskolahálózat működését is szervezi. Mind az általános iskolai hálózatuk, amely a Pontvelem Nonprofit Kft. segítségével működik Pénziránytű–BankVelem program néven, mind a középiskolai Pénziránytű hálózat jó lehetőség arra, hogy évről évre pályázatokkal, versenyekkel inspirálják az iskolákat. Ebben a tanévben írták ki az alsó tagozatosok MeseTÁRca pályázatát, a felső tagozatosok plakáttervező pályázata még tart, és szintén nekik szervezték a PénzOkos kupát is, immár ötödször. A diákok és tanáraik körében népszerű az alapítvány tankönyvének témáit évről évre követő, középiskolai diákoknak szóló filmpályázat is, valamint az idén már a szülőket is megszólító játék, a BÉT által indított Részvényfutam.

A jelenlegi oktatási rendszerben az általános iskolákat országszerte a Pénziránytű Alapítvány Utazó iskola programja is eléri, egy-egy tanévben száz iskolába jutnak el, tanórákat tartanak és pénzügyi játszóházat visznek házhoz. Emellett nagy hangsúlyt helyeznek a közoktatást érintő intenzív tankönyv- és tartalomfejlesztési tevékenységekre, amelyek esetében hangsúlyosak az e-learning megoldások is.

A 2017-ben megjelent Küldetések a pénz világában című tankönyv és munkafüzet az MNB támogatásának köszönhetően hatvanezer példányban, a 2016-ban megjelent Iránytű a pénzügyekhez című tankönyv pedig negyvenezer példányban jutott el ingyenesen az oktatási intézményekhez. Az idei Pénz7-re megjelent Számoljunk a befektetésekkel! középiskolai matematika-példatár is e vonulathoz tartozik, amely a gazdasági-pénzügyi ismeretek matematikaoktatásban való megjelenésének további hiánypótlását kínálja a 9–12. évfolyamosoknak.

A Pénziránytű Alapítvány, a programok, rendezvények között pedig a Pénz7 hosszú távú célja is az, hogy minél fia-talabb korban elkezdjék a pénzügyi kultúra oktatását, hogy a körültekintő, hozzáértő és korszerű megoldásokat szokássá lehessen formálni, természetessé tenni a pénzügyi tudatosságot. Ennek valóra váltásához véleményünk szerint nélkülözhetetlen, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) az iskoláknak kötelezővé tegye a témával való rendszeres és módszeres foglalkozást a tanórákon – emelte ki összegzésül a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója. Megjegyezve azt is, hogy úgy érzékelik, a NAT készítői nyitottak erre, ám a garanciákat még nem látják.