Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Európai Parlament felmérésében a válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.
Az EP felmérésében a megkérdezettek 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban. Többségük szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére.
A válaszadók több mint fele továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.
A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés növelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre – mondta az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.
A megkérdezettek arról is nyilatkoztak, hogy kellő mértékű-e a tagállamok egymás iránti szolidaritása: 53 százalék nem érzi így, 39 százalékuk viszont általában elégedett. Áprilisban még átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna nagyobb segítséget a tagállamoktól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek, de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot.
Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).
Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) úgy gondolják az emberek, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”.
Az európaiak többsége úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül tizenötben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.
Magyarországon ez az adat 57 százalék. A magyar megkérdezettek 42 százaléka elégedett az unió rendelkezésére álló források mennyiségével, 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést.
Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak. A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok, a szlovének és a litvánok a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok és a dánok inkább az éghajlat védelemét. Szlovákiában, Horvátországban és Finnországban a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.
Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.
Az európai polgárok a járvány kitörése óta anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre. A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.
Viszont drágul a pótdíj.
A gazdasági kormányzat idén öt dolgot szeretne a tavalyi visszaesés után helyreállítani.
A Marina City területén a tervek szerint a következő években több ütemben több mint 2500 lakás épül fel.
Tavaly előtt háromezer milliárd forint értékben igényeltek Széchenyi Kártya hitelkonstrukciót.
Hídpénzbotrány: egy budapesti plázában adták át a kenőpénzeket
Szüzessége elvesztéséről beszélt Tóth Andi
Megdöbbensz, ezért kérik el a személyidet ha az Aldiban vásárolsz
A székelyek Mongóliából származnak, a hunokkal érkeztek a Kárpát-medencébe – török nyelvész a Mandinernek
Megvan Dárdai utódja a Herthánál, teljes a káosz Berlinben
Ingatlan-kisajátítás: áll a bál Józsefvárosban – előkerült egy videó, ami mindent megváltoztat
Majd kiesnek a szűk felsőből Penélope Cruz hatalmas mellei
Marco Rossi megszólalt Szoboszlai Dominik jelenlegi formájáról
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Orosz–ukrán háború: Ukrajna csúnyán hoppon maradt az F-16-osok ügyében + videó
Budai Gyula feljelentést tett, Szabó Tímea szerint szép lett a Lánchíd + videó
Viszont drágul a pótdíj.
A gazdasági kormányzat idén öt dolgot szeretne a tavalyi visszaesés után helyreállítani.
A Marina City területén a tervek szerint a következő években több ütemben több mint 2500 lakás épül fel.
Tavaly előtt háromezer milliárd forint értékben igényeltek Széchenyi Kártya hitelkonstrukciót.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Viszont drágul a pótdíj.
A gazdasági kormányzat idén öt dolgot szeretne a tavalyi visszaesés után helyreállítani.
A főpolgármester-jelölt újabb részleteket osztott meg arról, hogyan kezelné a fővárosban kialakulóban lévő lakhatási válságot.
A Marina City területén a tervek szerint a következő években több ütemben több mint 2500 lakás épül fel.
Tavaly előtt háromezer milliárd forint értékben igényeltek Széchenyi Kártya hitelkonstrukciót.
Elindult a MKIK és a KAVOSZ Zrt. közös programsorozata.
Számok a cikkben.
A szülők a közösségi platformokon széles körben kommentálják az új rendeletet.
„Üdvözlök mindenkit, aki felismert: rokonokat, barátokat, feleségemet, lányomat, anyámat, apámat, nagymamámat - üdvözlök mindenkit” – ezt üzente az orosz katona.
A tartományok több pénzt követelnek a szövetségi kormánytól.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
