Többen dolgoztak júniusban, mint az előző hónapban

A koronavírus-járvány gazdasági következményei látszanak az április-júniusi munkaerőpiaci adatokon.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2020. 07. 29. 9:00
null
Budapest, 2011. augusztus 1. Álláskeresõk várakoznak a Budapest Fõváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a munkanélküliségi ráta 2011. második negyedévében az elsõ negyedévi 11,6 százalékról és az egy évvel korábbi 11,1 százalékról 10,8 százalékra csökkent. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is éreztette a hatását a koronavírus-járvány a legfrissebb munkaerőpiaci adatokban: a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra emelkedett – az előző, március-májusi periódusban mért 4,1 százalékról. A nőket magasabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben nagyobb mértékben növekedett a mutató értéke – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hivatal hangsúlyozta: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokban is megjelennek.

Az idei április–júniusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 24 ezer fővel, 112 ezerre, a munkanélküliségi ráta egy százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 35 ezer fővel, 102 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett. A vizsgált időszakban az egy évvel korábbihoz képest a munkanélküliség átlagos időtartama 6,4 hónappal csökkent – nyolc hónap volt –, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. Júniusban a munkanélküliek átlagos létszáma 240 ezer fő, mellyel a munkanélküliségi ráta 5,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.

A szintén szerdán közölt foglalkoztatottsági adatokból kiderül: a 2020. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer fő – ez 2,3 százalékos csökkenés az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest –, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalék volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. Az év hatodik hónapjában ugyanakkor többen dolgoztak, mint májusban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.

– A júniusi munkaerőpiaci adatokból a foglalkoztatási helyzet fokozatos javulása látszik, jóllehet, a vírushelyzet előtti időszak értékeit még nem értük el. Az első nyári hónapban a foglalkoztatottak számának alakulása, valamint a májusi adatokhoz viszonyított növekedés azt jelzi, hogy az állásukat elveszítők, akik a kijárási korlátozások miatt először nem kerestek állást, azaz inaktívak voltak, ismét visszatértek a munkaerőpiacra. A háromhavi adatok azt mutatják, hogy mind a közfoglalkoztatás, mind a külföldi munkavégzés csökkent – jegyezte meg a friss adatokkal kapcsolatban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Regős Gábor hozzátette: igaz, ezek az adatok júniusra nem állnak rendelkezésre, de vélhetően sem a külföldi munkavállalás, sem a közfoglalkoztatás nem pörgött fel.

A szakértő szerint a foglalkoztatás bővülése jelzi a gazdaság újraindulását, azonban azt is mutatja, hogy ez még nem teljes. Bár ágazati adatok egyelőre nincsenek, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoztatás szintje a válság előttitől. A következő hónapokban van esély a foglalkoztatás további fokozatos növekedésére, ám ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozásokat vezetnek be világszerte, illetve hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikorra várható – hangsúlyozta Regős Gábor.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.