Új adócsökkentésre gyűlik a pénz?

Az esztendő első öt hónapjában 740 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába a legnagyobb adókból, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. A leglátványosabb ugrás a forgalmi adónál jelentkezett, ami — talán némileg furcsán hangzik, de — jó hír is lehet az adófizetőknek. Szakmai vélemények szerint ugyanis akkor csökkenhetnek újra jelentősen az adóterhek, ha a hatóság az áfa minél nagyobb részét be tudja szedni a gazdasági szereplőktől. Így előfordulhat akár az is, hogy a legális útra kényszerített korábbi feketézők befizetései fedezik majd az egy számjegyű szja bevezetésének költségét.

MN_SABLON

A pénzügyi tárca a napokban közzétette a legújabb összefoglalóját. Ebből egyebek mellett az derül ki, hogy adóbevételek ügyében igen jól áll az államkincstár. A minisztérium kimutatása szerint január eleje és május vége között a hat legjelentősebb köztehertípusból – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, az szja-ból, a járulékokból, valamint a szociális hozzájárulási adóból – összesen több mint 5500 milliárd forint érkezett be a közkasszához. A summa nagyságát talán az érzékelteti a legjobban, ha összevetjük a tavalyi időszakos értékkel. A múlt esztendő első öt hónapjában nem érte el a 4800 milliárd forintot a beérkezett összeg, vagyis az idén nagyjából 740 milliárd forintos bevételi plusz jelentkezett. A legnagyobb növekményt egyébként a forgalmi adónál jegyezték fel: áfából öt hónap alatt 370 milliárddal folyt be nagyobb összeg most, mint tavaly.

Adóemelés nincs

Összefoglalójában a minisztérium kitért arra is, milyen jelenségek húzódhatnak meg az adóbevételek látványos emelkedése mögött. A tárcánál először azt idézték fel, hogy folyamatosan emelkedik a hazai munkavállalók száma, a több alkalmazott pedig többet is visz haza, hiszen a keresetek két számjegyű növekedését mutatja a statisztika. Az emelkedő bérszínvonal is fontos szerepet játszik abban, hogy nő a kiskereskedelmi üzletek forgalma, miközben – az otthonteremtési programnak is köszönhetően – egyre több lakás épül. Mindezeken túl a tárcánál megemlítették a feketegazdaság letöréséért kialakított adóhatósági megoldások és az adócsökkentések kedvező hatásait. Rövidebben szólva: nem adóemelés ­miatt nőnek az állami bevételek, hanem azért, mert jól teljesít a gazdaság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig számos olyan gazdasági szereplőtől is beszedi az adót, amely korábban a fekete- vagy a szürkezónában ténykedett.

Megvan a fedezet

Ez utóbbi mozzanat jelentősége lehet a legnagyobb – legalábbis szakértői vélemények szerint. A mostani adórendszer működését összefoglalva a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke nemrégiben – a Magyar Nemzetnek – például arra hívta fel a figyelmet, hogy a feketekereskedelem letörése idehaza létkérdés, a 2010 óta alakuló adórendszernek ugyanis az az alapelve, hogy a forgalmat megadóztatják, a jövedelmek közterhét viszont egyre csökkentik. Az ilyen adórendszer Ruszin Zsolt szerint akkor érheti el a célját, ha a forgalmi típusú adókat a hatóság a lehető legnagyobb arányban beszedi. Ezért égető szükség van a hatékony elektronikus adóhatósági megoldásokra – a szakember az on­line pénztárgépekre, a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerre, az ekáerre és a tavaly éles üzemre állított online számlázásra utalt. Tulajdonképpen az adóhivatal informatikai megoldásainak jelentőségéről szól az úgynevezett fenntartható kifehérítés elmélete is.

Az Állami Számvevőszék vezetője, Domokos László emlegeti gyakran e teóriát, amelynek lényege, hogy a hatóság a lehető legmodernebb megoldásokat alakítja ki az adóelkerülők, a feketézők ellen, vagyis egyre szélesíti azt a kört, amelytől maradéktalanul beszedi az előírt adót. Ha az elektronikus rendszerek jól működnek, a bevételek adóemelés nélkül is szükségképpen növekednek. Domokos László szerint a feketézés letöréséből származó pluszpénzeket az államnak adócsökkentésre kell fordítania, miközben újabb olyan hatósági módszereket kell kidolgoznia, amelyekkel legális működésre lehet szorítani az illegális szférában tevékenykedő szereplőket. Az adóbevételek emiatt tovább nőhetnek, ami újabb lehetőséget ad a teherenyhítésre. A folyamatban az sem elhanyagolható, hogy az alacsony adókat egyre kevésbé éri meg elcsalni, ami miatt szintén nagyobb összegek érkezhetnek a kincstárhoz.

Egy számjegyű szja?

A friss adatokból és a szakértői véleményekből akár arra is lehetne következtetni, hogy gyűlik a pénz egy újabb nagy tehermérséklésre. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy már fut egy többéves, sok száz milliárdos adócsökkentési program. A kormány 2017-ben látott hozzá az úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) mérsékléséhez: a vállalkozások által fizetendő elvonás korábban 27 százalékos volt, július elejétől viszont már csupán 17,5 százalék. A kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel kötött hatéves bérmegállapodásban vállalta a teher lefaragását, de ehhez feltételt is szabott: akkor lesz folyamatos a szocho csökkentése, ha a cégek közben emelik alkalmazottaik bérét. Az egyezség időszaka tart, vagyis a munkáltatók adója a következő években még tovább mérséklődhet.

Szakmai vélekedés szerint azonban volna lehetőség továbblépni, és a mostani kormányzati ciklus vége felé megvalósítani az egy számjegyű személyi jövedelemadó tervét is, azaz azt az elképzelést, amely szerint az szja kulcsát a mostani 15 százalékról legalább kilenc százalékra csökkentenék. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy az szja radikális mérséklése – jelenlegi számítások szerint – körülbelül 800 milliárd forint kiesést jelentene az államnak. Lényeges persze az is, hogy az összeg a nagyjából ötmillió adófizető zsebében kötne ki.

Laboratórium

Az online pénztárgépek és a közúti áruszállítást ellenőrző elektronikus rendszer, az ekáer mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb megoldása iránt érdeklődnek külföldről. – A vámhivatal mobillaborjai több uniós tagállam figyelmét is felkeltették, a csehek már üzembe helyezték az első hasonló járművet – erről tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A mobillabor nem más, mint egy kisteherautó, amelybe különféle műszereket építettek bele, így az egység néhány perc alatt üzemanyagot és alkoholos termékeket is megvizsgálhat a legkülönfélébb helyszíneken. A NAV hét mobillabort használ, ezeket tavaly négyezer esetben vetették be. A minisztérium szerint a mobillaboroknak jelentős szerepük van például abban, hogy régiós összehasonlításban Magyarországon jóval kevesebb a hamisított – denaturált alkoholból, ablakmosóból vagy más magas alkoholtartalmú vegyipari készítményből előállított – szeszes ital.

Tíz forintból egy

Jövőre akár tíz százalék alá csökkenhet idehaza az adóelkerülés mértéke – erről beszélt az adóügyi államtitkár annak kapcsán, hogy egy éve működik az adóhivatal harmadik nagyszabású feketegazdaság elleni rendszere, az online számlázás. Izer Norbert (képünkön) a távirati irodának a napokban azt mondta, hogy az online számlázás nemcsak hogy valós időben kiszűri a csalárd cégeket, a fiktív számlázókat és a gyanús céghálókat, de megteremti annak lehetőségét is, hogy az adóhivatal részlegesen kitöltse majd a vállalkozások áfabevallását. Az egyéves rendszer működését, eredményeit számokban is be lehet mutatni.

– Eddig mintegy 340 ezer vállalkozó regisztrált az online számlarendszerben, és több mint 46 millió számlát küldtek be. A beérkező számlák adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja – sorolta az államtitkár, majd megemlítette, hogy az online számlázás a bürokrácia csökkentésében is előrelépést jelenthet, a rendszer ugyanis a számla kiállítójánál kiváltotta a belföldi összesítőjelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat. A rendszer a tisztességes gazdasági szereplők dolgát azzal is segíti, hogy módot ad az apróbb könyvelési, bevallási hibák felfedezésére, kijavítására, és arra, hogy az érintettek ellenőrizzék üzletfeleik adatszolgáltatását. A Pénzügyminisztérium államtitkára mindezek után emlékeztetett rá, hogy eddig összességében százmilliárdos bevételt hozott az utóbbi időszak három fő feketegazdaság elleni intézkedése.

Fotó: MTI/Kovács Attila

– Az online pénztárgépek és a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrző rendszere, vagyis az ekáer után az online számlázás volt a következő, a harmadik lépés a gazdaság fehérítése érdekében – mondta Izer Norbert, majd kiemelte: még az Európai Bizottság is elismerte, hogy szükség van az áfacsalás ellen kialakított innovatív hazai módszerekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Magyarországon két év alatt több mint hét százalékponttal csökkent az adóelkerülés, s már 2015-re csaknem fele akkora volt, mint a régió más országaiban. A bizottság kimutatása szerint a hazai áfarés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel nagysága – 2012 és 2016 közt jelentősen, 22-ről 13 százalékra esett. Az áfarés az államtitkár szerint még tovább csökkenthető.