A VMSZ a köztársasági parlamenti választásokon több mint 95 ezer voksot kapott, a szavazatok 2,4 százalékát szerezte meg – mondta a politikus sajtótájékoztatóján. Pásztor István, a párt köztársaságielnök-jelöltjeként – a nem hivatalos adatok szerint – több mint 91 ezer szavazatot szerzett. Mint mondta, a következő napokban egyeztet a magyar közösséget érintő fontos kérdésekről Borisz Tadiccsal, s amennyiben sikerül megállapodásra jutni, a VMSZ őt támogatja a május 20-i második fordulóban.
A szintén nem hivatalos adatok szerint az újvidéki tartományi parlamentbe – a négy évvel ezelőttihez hasonlóan – öt képviselőt küldhet listáról a VMSZ, és összesen tíz jelöltje állva maradt a második fordulóban, így a párt megőrizheti vagy bővítheti jelenlegi kilencmandátumos részarányát – tudatta Pásztor István.
A pártelnök megfogalmazása szerint az önkormányzatokban vegyes a kép. Szabadkán – bár jelentősen csökkent a leköszönő polgármestert adó Demokrata Párt (DS) támogatottsága – 18 ezer szavazatot szerzett, kétezerrel többet, mint a VMSZ. Topolyán, Kishegyesen, Magyarkanizsán jól szerepelt a VMSZ, ezekben az önkormányzatokban megteremthető a koalíciós többség, Zentán és Csókán pedig a párt a helyi képviselő-testületben a legnagyobb erő. Óbecsén és Adán azonban csökken a VMSZ önkormányzati képviselőinek a száma.
A következő napokban-hetekben tárgyalások kezdődnek az önkormányzati koalíciókról, és amikor ezek véget érnek, valójában akkor fejeződnek be a választások – fogalmazott Pásztor István. A VMSZ elnöke a többi magyar párttal kapcsolatban megjegyezte, közéleti súlyuk nulla, hiszen összesen annyi önkormányzati mandátumot szereztek, ahány képviselője lesz a VMSZ-nek a belgrádi parlamentben. Pásztor István a választások fontos tanulságának nevezte, hogy a párt még mindig nem számíthat a nem magyar szavazatokra. Ennek ellenére a VMSZ szilárd meggyőződése, hogy polgári társadalom csak akkor építhető, ha a nemzetiségi közösségek közötti árkok átjárhatóakká válnak.
Megvannak a végleges eredmények
A nacionalista Szerb Haladó Pártnak (SNS) lesz a legtöbb képviselője a legkésőbb szeptember elejéig megalakuló, új szerb parlamentben a hétfő déli, immár véglegesnek tekinthető eredmények alapján – közölte sajtótájékoztatóján a CeSID (a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ) vezetője. Az SNS a 250 parlamenti helyből 73-at tudhat magáénak. Az eddig kormányzó, Borisz Tadics leköszönt államfő vezette, Európa-barát Demokrata Pártnak (DS) 68 mandátuma lesz. A Szerb Szocialista Párt (SPS) 45 képviselőt küldhet a szerb parlamentbe. A Liberális Demokrata Párt (LDP) 20, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) szintén 20, az Egyesült Régiók (URS) 16 mandátummal rendelkezik. Teljesen biztos ugyanakkor, hogy a Hágában ítéletére váró Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) eredménye – húsz év után először – alatta marad a parlamenti küszöbnek.
Az elnökválasztás második fordulójába Borisz Tadics, a Demokrata Párt jelöltje 26,7 százalékkal, a nacionalista Tomiszlav Nikolics a második helyen, 25,5 százalékos támogatottsággal került be. A két forduló közötti kampányra a költségvetésből 450 millió dinár (402 ezer euró) összegű támogatást kapnak. Az öt évre megválasztott, új államfő kettejük közül kerül ki, a május huszadikára kitűzött második forduló eredménye alapján.
A vajdasági tartományi parlamenti választáson a hétfő hajnali eredmények szerint jól szerepelt a Demokrata Párt, a Szerb Haladó Pártot hat százalékponttal előzte meg. A tartományi választás kétfordulós, a második fordulót – ahol végleg eldől a 120 mandátum sorsa – szintén május 20-án tartják. Az önkormányzati választások már vasárnap eldőltek, de eredmények csak hétfőn később vállnak ismertté. Annyit már tudni, hogy biztosan a Demokrata Párt adhatja a polgármestert Belgrádban és Újvidéken is.
A Koszovóban tartott, rendben lezajlott parlamenti és elnökválasztáson a vártnál kevesebben vettek részt, a szavazásra jogosultak 32,1 százaléka ment el szavazni, körülbelül 35 ezer ember. Eredményeit hivatalosan még nem ismertették, de annyi kiszivárgott, hogy igen sokan szavaztak Vojiszlav Kostunica Szerbiai Demokratikus Pártjára (DSS). Elemzők szerint ez a pártnak esetleg hozhat még egy mandátumot, egyebekben nem befolyásolja a kialakult parlamenti arányokat.
