A beszámoló szerint a 21 év alatti, szabadságvesztésre ítélt bűnözők fele öt éven belül újabb bűnelkövetés miatt kerül bíróság elé. Minél szigorúbb a büntetés, annál valószínűbb a visszaesés, ezért a peren kívüli megegyezés sokkal hatásosabb módszernek bizonyul – állapítja meg a jelentés. A felnőtt korúak esetében is hasonló a helyzet, minél később bocsátják az elkövetőt feltételesen szabadlábra, annál valószínűbb az újbóli bűnelkövetés.
A Kurier című osztrák napilap által megkérdezett kriminálszociológus szerint ennek az lehet az oka, hogy ha az elkövető az ítéletet nem találja méltányosnak, akkor sokkal kevésbé látja be annak jogosságát. A 2009 és 2013 közötti statisztikák szerint a pénzbírság és a felfüggesztett szabadságvesztés együttes kiszabása esetén kevésbé fordul elő visszaesés, azonban bírók csupán az esetek 3,1 százalékában alkalmazzák ezt a büntetési formát.
Tíz százalék körüli, vagyis igen alacsony azoknak a visszaesetteknek a száma, akik peren kívüli jóvátételben egyeznek meg. Ausztriában a jövő év elejétől lép életbe az a büntetőtörvény, amely az ügymenetek gyorsítását és a peren kívüli megegyezés gyakorlatát erősíti, ez utóbbit kívánatosnak tartja már a per folyamatának elején alkalmazni. A bíróságon nem szívesen választják ezt a megoldást, mivel a megegyezéshez biztosított három hónap alatt az ügy nem halad – olvasható az osztrák napilapban. A lap által megkérdezett jogvédő szakértő szerint a peren kívüli megegyezés sikere abban rejlik, hogy a konfliktuskezelés felébreszti az elkövetőben az együttérzést.
A lap megemlíti, hogy az erőszakos cselekményeket elszenvedő nők például a peren kívüli jóvátétel után azzal az érzéssel léphetnek ki egy kapcsolatból, hogy a problémáikat komolyan vették, a szenvedésüket elismerték és legalább az anyagi kárukat megtérítették.
