Népszavazást tartanak vasárnap az uniós csatlakozást célul kitűző Szerbiában. Az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének a módosításáról szavaznak az emberek. A szerb alaptörvény azon részét kívánják módosítani, amely a bírók és az ügyészek kinevezésére vonatkozik. Az érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis a parlamentnek kell jóváhagynia a kinevezésüket, ez azonban nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal.
Az EU-s felfogás szerint ha a parlament nevezi ki a bírókat és az ügyészeket, akkor nem jelenthető ki, hogy politikától független az igazságügyi rendszer.
Míg a kormánykoalíció pártjainak politikusai szerint Szerbia európai integrációjának folytatása a tét, addig az ellenzék szerint nem átlátható az alkotmánymódosításhoz vezető út. Egyelőre az sem derült ki, hogy az esetleges alkotmánymódosítás után kinek a kompetenciája lesz a bírák és az ügyészek kinevezése.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője (képünkön) hangsúlyozta, hogy reményei szerint hatékonyabb és függetlenebb lesz az igazságügyi rendszer. Szerinte nagy eredmény, hogy a Velencei Bizottság is pozitív elbírálásban részesítette az alkotmánymódosítás tervezetét.
„A bírói hatalom függetlensége és az ügyészségek önállósága, valamint a bírák elmozdíthatatlansága olyan civilizációs vívmányok, amelyek a nyugati alkotmányosságnak a megkérdőjelezhetetlen elemei”
– nyilatkozta a politikus a Magyar Szó napilapnak. A legnagyobb vajdasági magyar párt parlamenti frakcióvezetője egyben arra kérte a vajdasági magyarokat, hogy vasárnap vegyenek részt a népszavazáson és szavazzanak igennel.
Elemzők szerint amennyiben a többség megszavazza az alkotmány igazságügyre vonatkozó módosítási javaslatait, azzal talán egy újabb lépéssel közelebb kerülhet az ország az uniós csatlakozáshoz. Ha a nemek lesznek többségben, az lényegében az uniós közeledés egyébként sem túl gyors tempóját a Törökországéhoz hasonlóra redukálná. Ha a választópolgárok nem fogadják el az alkotmánymódosítás szövegét, akkor ugyanerről a kérdésről négy évig nem lehet újra népszavazást kiírni.
Egy múlt héten publikált közvélemény-kutatás szerint a nemek vannak csekély többségben: a polgárok 28 százaléka szavazna nemmel, 21 százaléka igennel, a maradék 51 százalék nem válaszolt vagy bizonytalan. A referendumon nem lesz érvényességi küszöb. Annak megszüntetéséről a közelmúltban szavazott a szerbiai parlament.
Borítókép: Kígyózó sor a szavazófülke előtt Belgrádban (Fotó: AFP/Aemed Nimani)
