Amerikai katonák Kelet-Európába való telepítéséről döntött Biden

Kétezer katona fog Németországba és Lengyelországba érkezni.

2022. 02. 02. 18:06
"Espčce de connard": Joe Biden insulte un journaliste
politics-US-POLITICS-BIDEN-MEDIA Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jóváhagyta szerdán az újabb amerikai csapatok Kelet-Európába való telepítését Joe Biden amerikai elnök. Az intézkedés értelmében már a héten kétezer amerikai katona csatlakozik a már Európában állomásozó ezerfős kontingenshez. Washington célja az elrettentés, azaz biztosítani a NATO-tagállamokat arról, hogy az Egyesült Államok bármilyen mértékű orosz agressziótól megvédené őket. A katonákat az Észak-Karolinában található Fort Braggből érkeznek majd Németországba és Lengyelországba, sajtóértesülések szerint ezer amerikai katonát pedig Németországból Romániába helyeznek át. A New York Times amerikai napilap továbbá arról is beszámolt, száz amerikai katonát Litvániába, hatvanat pedig Lettországba és Észtországba is átcsoportosítanak.

– Fontos, hogy erős jelzést küldjünk Putyinnak és a világnak is, hogy a NATO számít az Egyesült Államoknak. Világossá tesszük, hogy készek leszünk megvédeni a NATO-szövetségeseket, ha erre sor kerül

– fejtette ki a John Kirby, Pentagon szóvivője hozzátéve, folyamatosan nyomon követik a régió történéseit és szükség esetén még több katonát fognak mozgósítani.

John Kirby, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatót tart Washingtonban 2022. február 2-án. Fotó: Andrew Harnik/MTI/AP

John Kirby hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák nem fognak harcolni Ukrajnában, ugyanakkor felkészítették őket arra az esetre, ha a posztszovjet államban élő mintegy harmincezer amerikait evakuálni kellene a határ mentén irányított műveletek keretében.

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője múlt hétfőn arról számolt be, az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát arra az esetre, ha a NATO Reagáló Erőket (Response Force) behívnák, és gyors amerikai reakcióra lenne szükség.

Sajtóértesülések az orosz parlament egyik tisztségviselője úgy reagált a hírre, hogy Biden döntése rossz hatással lesz az eddigi tárgyalásokra.

A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel harckocsikról és katonai járművekről egy gyakorlótéren az oroszországi Voronyezs közelében lévő Pogonovóban 2022. január 26-án. Fotó: Maxar Technologies / MTI/AP

Az Egyesült Államok mellett több európai ország is nagy erőkkel készül arra, hogy Moszkva kiadja a parancsot Ukrajna lerohanására, miután a múlt hónapban több mint százezer nehézfegyverzettel ellátott orosz katonát sorakoztatott fel az ukrán határnál. A lengyel kormány szerdán már jóváhagyta a Kijevnek küldendő fegyverek, ezen belül a légvédelmi rakétarendszerek szállításáról szóló határozatot is. A hírt Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter jelentette be Twitter-oldalán, amelyben azt is ismertette, hogy a legkorszerűbb lengyel felszerelést, a Piorun (Villám) hordozható légvédelmi rakétarendszereket adják Ukrajnának, valamint lőszereket. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azonban azt nyilatkozta szerdán a France 2 tévének, „egyelőre nincs jele annak, hogy Oroszország elindítaná az Ukrajna elleni támadást”. A párbeszédet mint megoldást helyezte előtérbe Mark Rutte holland kormányfő is:

a kelet-ukrajnai feszültség enyhítésének egyetlen útja van, ez pedig a diplomácia és a párbeszéd.

Oroszország továbbra is azért küzd, hogy megakadályozza a NATO keleti irányú terjeszkedését, amely Ukrajna felvételét is jelentené a tömbbe, ugyanakkor már több alkalommal is leszögezte az orosz vezetés, nem terveznek inváziót indítani a posztszovjet állam ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak elmondta, az orosz kormány már terveket is kidolgozott arra az esetre, ha az amerikai szankciók keretében Washington megtiltaná az orosz bankoknak, hogy egyes tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.

A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel „a provokatív lépésekkel”, és „vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a „teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.