Két és fél héttel a francia parlamenti választások előtt a Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali vezér által tető alá hozott szövetség vezeti a felméréseket. A szocialisták, a zöldek, a kommunisták és radikális baloldaliak összefogása – amely az Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES) megnevezést kapta – a szavazatok 31 százalékát szerezheti meg a június 12-i első fordulóban. Az áprilisi elnökválasztáson újraválasztott Emmanuel Macron pártja, a centrista Köztársaság lendületben köré épülő pártszövetség csupán 26 százalékos eredményt érne el egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint. Ez hat százalékponttal kevesebb lenne az öt évvel ezelőtti szerepléshez képest. Marine Le Pen jobboldali Nemzeti Tömörülése a voksok húsz százalékát gyűjtheti össze, a konzervatív Republikánusok kilenc százalékot.
Bár az előrejelzések nem kecsegtetőek Macron számára, a mandátumbecslések alapján nincs miért aggódnia: a francia kétfordulós választási rendszer sajátosságai miatt az 577 fős nemzetgyűlésben 290-330 képviselői helyet tudhat majd magáénak, amivel meglenne a többsége. A NUPES 165-195, a Republikánusok 35-65, a Nemzeti Tömörülés mindössze 20-45 mandátumra számíthat.
A francia államfő mindenesetre nem dőlhet hátra, hiszen a pártjának jósolt 26 százalék, illetve az általa az elnökválasztás első fordulójában megszerzett 28 százalék azt jelenti, sok az eddigi munkájával elégedetlen ember. A bal- és jobboldalról rá helyeződő nyomás késztethette arra, hogy az elnökválasztást követően Élisabeth Borne személyében olyan valakit nevezzen ki új kormánya élére, aki szavai szerint „érzékeny a szociális, környezetvédelmi és a produktivitási kérdések iránt”.
Emmanuel Macron már újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg. Macront gyakran éri az a vád, hogy kormányzása idején inkább a gazdagabb társadalmi rétegeket és a városiakat pártfogolta intézkedéseivel, nem a globalizáció által hátrányos helyzetbe került vidéki lakosokat. Most az orosz–ukrán háború is érezteti hatását a gazdaságban, a kormány emiatt a napokban új törvényt fog előterjeszteni, amely az inflációból, az élelmiszer- és energiaárak drasztikus emelkedéséből fakadó megélhetési nehézségekre kíván válaszolni.
De nem csak gazdasági problémák sújtják Macront. Napok óta beszédtémát szolgáltat Damien Abad, az új kormány szolidaritási és fogyatékossággal élők ügyeiért felelős minisztere, akit nemrég két nő is nemi erőszakkal vádolt meg. A 42 éves Abad mind a négy végtagját érintő, veleszületett ízületi rendellenességgel él, ezért – állítja – fizikailag sem lenne képes elkövetni szexuális jellegű bűncselekményt, főleg olyat, amilyenről az egyik nő beszélt: a férfi állítólag bedrogozta, elcipelte valahova, majd levetkőztette és megerőszakolta. A baloldali ellenzék azonban felszólította az államfőt, hogy menessze a minisztert. – Szerintem nem az a kérdés, hogy le kell-e mondania, hanem az, hogy el kell-e távolítani őt, megelőző intézkedésként. A nőknek azt kell látniuk, hogy számít a szavuk – idézte az MTI a zöldpárti Sandrine Rousseau-t.
Az oktatási miniszter mindeközben a szenegáli apától született Pap Ndiaye történész, a párizsi bevándorlási múzeum eddigi igazgatója lett, aki úgy véli: a francia társadalom „strukturálisan” rasszista. Elítélte többek között azt, hogy a párizsi operaház nem alkalmaz több fekete művészt, Donald Trump előző amerikai elnök 2020-as választási győzelmét pedig a fehér emberek bosszújának nevezte. – Jottányit sem érdekel a bőrszíne, de ha ilyen ideológiát akar rákényszeríteni gyermekeinkre, akkor katasztrófa elé nézünk – reagált Ndiaye kinevezésére Marine Le Pen.
