Soros alapítványa számára ezért volt meghatározó pillanat az ukrajnai válság

A Nyílt Társadalom Alapítvány a háború kitörését követően megsokszorozta erőfeszítéseit, és egy új alapítványt is indítottak.

Fotó: Stephan Röhl

Az amerikai demokrata elitnek, köztük Soros Györgynek is jelentős érdekeltségeik vannak Ukrajnában. A háború feltehetőleg ezért aggasztja őket igazán – szögezi le a Tűzfalcsoport legfrissebb cikke.

A blogstar oldal felidézi, hogy bár a Nyílt Társadalom Alapítvány már 1990 óta jelen van Ukrajnában, a háború kitörését követően megsokszorozták erőfeszítéseiket, és egy új alapítványt is indítottak.

A Devex cikkéből, melyet a Tűzfalcsoport az alábbiakban közöl, kiderül, hogy mi aggasztja igazán Soros ukrajnai helytartóit: a nyílt társadalom projekt stagnálása.

Egy a Soros György ukrajnai ténykedése kapcsán született dokumentum szerint:

Még ha a harcok meg is szűnnek, aminek előbb-utóbb be kell következnie, a helyzet soha nem fog visszatérni a korábbi állapotokhoz. Az invázió lehet, hogy a harmadik világháború kezdete, és a civilizációnk nem biztos, hogy túléli

– idézi az oldal azokat a szavakat, melyeket Soros május 24-én, pontosan három hónappal az orosz erők bevonulása után mondott el.

A háború meghatározó pillanat Soros, a 91 éves magyar származású amerikai számára, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) alapítójaként, egy több mint 120 országban működő alapítványi és irodahálózat alapítójaként hosszú éveket szentelt életéből a demokráciapárti munkának. A konfliktusra úgy tekint, mint annak végső próbájára, hogy győzedelmeskedhet-e a demokrácia, nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte – szögezi le a cikk.

Felidézik, hogy márciusban az OSF 25 millió dollárral járult hozzá a Szabad és Demokratikus Ukrajnáért Alapítvány elindításához, amelynek célja, hogy más alapítványoktól, filantrópoktól és a magánszektorból összesen százmillió dollárt gyűjtsön össze.

Az OSF saját hozzájárulásán túl az alap eddig több mint 18 millió dollárt gyűjtött össze olyan adományozóktól, mint a Schmidt Family, az Oak és a Ford alapítványok, és további kötelezettségvállalások is folyamatban vannak

– mondta Jonathan Birchall, az OSF szóvivője a Devexnek. Az összegeket támogatások formájában osztják szét ukrajnai és más országok szervezeteinek.

A Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (International Renaissance Foundation, IRF), az OSF ukrajnai alapítványa részt vesz a munka minden aspektusában, például a stratégia kialakításában, az alap irányításában és az országbeli civil társadalmi partnereknek nyújtott támogatások egy részében – tette hozzá Birchall.

Az OSF elnöke, Mark Malloch-Brown a Devexnek elmondta, hogy a demokráciaalap célja az ukrán civil társadalom fenntartása, beleértve a szabad médiát és az emberi jogokat. A szabad társadalom ezen aspektusai most veszélyben vannak, mivel az orosz erők városokat foglalnak el és civileket ölnek meg. – Ha a demokrácia ebben a válságban próbára van téve, a demokrácia válasza az kell, hogy legyen, hogy ez egy olyan rendszer, amely mindenki számára működik – mondta Malloch-Brown.

A demokráciaépítés projektje

Az OSF óriási hatást gyakorolt Kelet-Európában, és gyakran a független civil társadalom egyetlen finanszírozója volt a régió egyes részein, például Szerbiában a jugoszláv háborúk idején

– mondta Merrill Sovner, a New York-i City University of New York Európai Uniós Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese, aki a civil társadalom és a filantróp szervezetek demokráciákban betöltött szerepét kutatja. – Ugyanakkor ez [az ukrajnai háború] egyfajta nagyon világos kommentár arra vonatkozóan is, hogy miért nem működött ez a megközelítés, az egész projekt, amely a demokratizálódás támogatására irányul – mondta. – Időbe telik majd, amíg a tudósok és mások átgondolják és tanulmányozzák, hogy mit jelent ez a pillanat a demokráciaépítés projektje szempontjából általában – tette hozzá Sovner, aki korábban – nem meglepő módon – az OSF civil társadalmi programjain dolgozott.

Az OSF 1990-ben hozta létre az IRF-et, amikor a Szovjetunió összeomlott, Ukrajna pedig a függetlenség elnyerésének küszöbén állt. A támogatást nyújtó szervezet eddig több mint 230 millió dollárt költött demokráciapárti tevékenységekre, és több mint kilencezer projektet és kezdeményezést támogatott.

Az IRF az évek során többek között olyan oknyomozó újságírói projekteket finanszírozott, amelyek célja a kormányzati korrupció leleplezése volt, és támogatta az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal létrehozását. Az IRF és partnerei támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Ukrajnában, valamint az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények kivizsgálását is.

Új út

A cikk felidézi, hogy a háború kezdete óta az IRF új küldetést vállalt, és csatlakozott az Ukrajna védelmén dolgozó civil társadalmi csoportok egyfajta civil frontvonalához, valamint humanitárius segítséget nyújtott a konfliktusba sodródott embereknek, köztük azoknak, akik elkezdtek visszatérni Kijevbe, miután az orosz erők kivonultak a város körüli régióból.

Az IRF öt prioritása a következő: a civil társadalom védelmének biztosítása, a kritikus orvosi ellátmányok beszerzésének segítése, a közbiztonság védelmezőinek támogatása, az ukrán média támogatása az orosz félretájékoztatás terjedésének megakadályozása mellett, valamint az esetleges orosz háborús bűncselekmények dokumentálása a jövőbeli büntetőeljárásokhoz – mondta Oleksandr Sushko, az IRF ügyvezető igazgatója a Devexnek. Az IRF megkezdte a találkozókat az adományozókkal, és terveket készít a háború utáni Ukrajnára és egy teljesen működő civil társadalommal rendelkező jövőre vonatkozóan, írta Sushko egy május 6-i blogbejegyzésében.

Az orosz inváziót megelőző hetekben Sushko elmondta, hogy ő és az IRF más munkatársai csendben összegyűjtötték a számítógépes szervereket, alapvető dokumentumokat és technikai felszereléseket a szervezet kijevi központjából. Bázisműveleteiket nyugatra, Lvivbe helyezték át. Az IRF kijevi főirodája azonban azóta részben újra megnyitotta kapuit.

Az IRF nemrégiben csatlakozott az ukrán civil társadalmi csoportokhoz, amelyek az ország gazdaságának és infrastruktúrájának zöld, fenntartható háború utáni újjáépítésére szólítottak fel. Az IRF azonban továbbra is az ukránok közvetlen szükségleteire összpontosít.

Figyelmét a kisebb civil társadalmi és demokráciapárti csoportoknak nyújtott hosszú távú támogatásról a humanitárius és sürgősségi segélyekhez nyújtott rövid távú támogatások felé fordította.

Az alapítvány a közelmúltban a CARE Németországgal együttműködve egy új humanitárius szolidaritási kezdeményezést is elindított, amelynek célja, hogy azonosítsa a potenciális helyi kedvezményezetteket a legfeljebb 12 500 dolláros, kis összegű, rövid távú támogatásokra, amelyekkel az otthonukat elhagyni kényszerülő ukránokat segíthetik – mondta Birchall a Devexnek. Az IRF összesen mintegy 140 támogatást nyújtott helyi csoportoknak, miközben a háború kezdete óta 120 közvetlen beszerzési megbízást teljesített gyógyszerek, otthoni és iskolai felszerelések beszerzésére, amelyekkel a becslések szerint ötvenezer embert támogatott.

Növekvő tekintélyelvűség

A bizonytalan helyzet, amelyben az IRF és a támogatottjai most találják magukat, növeli az OSF küldetésének tétjét a tekintélyelvűségbe való globális visszaesés közepette. A demokrácia hatvan országban csökkent az elmúlt évben a demokráciáért küzdő Freedom House csoport 2022-es jelentése szerint.

Az Euronews márciusi számában Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese, Soros György fia elmondta, hogy szervezete korábban Oroszországban is dolgozott, támogatta a jogi reformokat, küzdött a HIV/AIDS terjedése ellen, és egy ideig még a volt szovjet tudósok fizetését is fizette, mielőtt Putyin végül elűzte volna.

Az OSF-en belül nagy a félelem attól, hogy Putyin, miután Oroszországban megakasztotta a nyílt társadalom alapelveit, most a régió nagyobb részét még mélyebbre taszíthatja az autoriter államformába.

Az egész világot érinti Oroszország támadása

– mondta Viorel Ursu, az OSF európai és eurázsiai programjának osztályvezetője az orosz invázió napján kiadott sajtóközleményében. Továbbá azt mondta, annak ellenére, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, az ország megtagadta a globális biztonság alapvető szabályait.

Ez egy meghatározó pillanat a nyílt társadalmak számára

– mondta Malloch-Brown az OSF demokráciaalapjának elindításakor tett nyilatkozatában. – Bármit is mondjon a Kreml, egyértelmű, hogy amitől Putyin valójában fél, az nem a NATO vagy a nukleáris fegyverek, hanem egy szabad és virágzó demokrácia a küszöbén.

Az ombudsman menesztése

Nagy megdöbbenést okozott ugyanakkor, hogy nemrégiben az ukrán parlament felmentette Ljudmilla Denisova ukrán emberi jogi biztost. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának kijevi irodája azonban úgy látta, hogy aláásták Ukrajna egyik kulcsfontosságú emberi jogi intézményének függetlenségét. „Felszólítjuk a hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket az ombudsman függetlenségének biztosítása, valamint a nemzetközi törvényi és gyakorlati normák betartása érdekében” – írta az ENSZ-misszió a Twitteren.

A volt emberi jogi biztos korábban hivatkozási pont volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) számára, amely nem titkoltan a Soros-hálózathoz köthető NGO-k buzdítására teljes körű választási megfigyelési misszió kiküldését ajánlotta az április 3-i magyarországi parlamenti választásra, emlékeztet rá az írás.

De a 444 nevű Soros-blog is igazodási pontnak tekintette, amit mondott:

Persze a leváltásáról szóló cikkben másként írták a nevét a biztonság kedvéért.

Azt is felidézik, hogy a háború kellős közepén, május végén az ukrán parlamenti képviselők többsége megszavazta az új ombudsmant, pedig a régi mandátuma csak jövőre járt volna le.

Denisova, Ukrajna emberi jogi biztosa 2018 óta nagyon, mondhatni túlságosan is jelen volt a politikai életben. Beszámolt többek között az orosz katonák által az időközben ostrom alá vett Bucsában elkövetett nemi erőszakokról, valamint ukrán állampolgárok elrablásáról a szintén megszállt Herszonban. A nemzetközi médiumok tudósításaikban hivatkoztak rá, mindeközben bejárta Európát, és politikusokkal beszélt, hogy felhívja a figyelmet az ukrán helyzetre, de ez lett a veszte.

Az emberi jogi biztos sokak szerint hazudott, de minimum túlzásba vitte az állítólagos háborús bűnök „bemutatását”. Pavlo Frolov, a Nép szolgái kormánypárt képviselője a Facebookon azt írta, hogy Denisova nem támasztotta alá bizonyítékokkal az állítólagos szexuális bűncselekményekről szóló leírását. Ezzel csak ártott Ukrajnának, és elvonta a média figyelmét a valódi problémákról.

Denisova maga is elismerte, hogy az olasz parlamentben való megjelenése során felnagyította leírásait. 

Talán túloztam, de megpróbáltam elérni azt, hogy rávegyem a világot fegyverek szállítására, ezzel nyomást gyakorolva Oroszországra.

Körülbelül kilencven ukrán újságíró és több mint ötven másik szakember írt alá egy nyílt levelet, amelyben aggodalmuknak és felháborodásuknak adnak hangot amiatt, hogy Denisova részt vett a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos vádak terjesztésében, különösen a gyermekeket és kiskorúakat érintő vádakkal kapcsolatban. Az emberi jogi biztos nyilvánosan megvádolta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Moszkvával való bűnrészességgel. Míg az oroszbarát média különösen Ukrajna általános szavahihetőségének megkérdőjelezésére használja fel az incidenst, Denisova elbocsátása az ellenkezőjét bizonyítja Denis Trubetskoy ukrán újságíró szerint:

Elbocsátották, mert a hitelesség nagyon fontos ennek az országnak. Megbeszélték a hibáit, és levonták viselkedésének következményeit

– mondta.

Deniszovát 2018-ban választotta meg a parlament ombudsmannak, miközben Petro Porosenko akkori elnök még hivatalban volt. Csak pártja, az Európai Szolidaritás és Julija Timosenko exminiszterelnök Haza pártja ellenezte elbocsátását. Ez azonban a belső politikai megrázkódtatások kifejeződése. Bármilyen ellentmondásos is volt Denisova, elbocsátása kérdéseket vet fel. Trubetskoy újságíró szerint nem világos, hogy ez jogszerű volt-e: „Két jogi szabályozás van, amelyek ellentmondanak egymásnak.” Az ukrán alkotmány nem szabályozza az ombudsmanok idő előtti elbocsátását. Az országgyűlési képviselők azonban a hadiállapotra hivatkoztak határozatukban, amelynek értelmében minden korábbi kinevezésük visszavonható.

A Tűzfalcsoport eredeti cikke IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György (Forrás: Flickr)