Stoltenberg ismertette, Finnország és Svédország is jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá a szervezethez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.
Bármelyik ország megváltoztathatja jövőjét
– mondta a főtitkár utalva arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el az Ukrajna ellen indított háborúval.
Finnország és Svédország az ukrajnai háború kirobbantása miatt hagyott fel évtizedek óta tartó katonai semlegességével. Tagfelvételi kérelmeiket május közepén nyújtották be a NATO-hoz. Törökország azonban vétót emelt: Ankara azzal vádolta a két országot, hogy támogatják az általuk terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), valamint menedéket nyújtanak fegyveres csoportok tagjainak. Recep Tayyip Erdogan török államfő azt sem nézte jó szemmel, hogy a skandinávok Törökország szíriai katonai műveletei miatt betiltották az országukba irányuló fegyverexportot.
A kedden aláírt megállapodást hetekig tartó tárgyalások előzték meg.
Svédország még új terrorellenes törvényeket is bejelentett, hogy eloszlassa Törökország aggályait. Stoltenberg elmondta, a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.
