A Biden-videóból kiindulva láthatjuk, hogy milyen könnyen befolyásolhatók az emberek, s jelen esetben egy bárki által az internetről letölthető programmal készítették a felvételt. Kétségtelen, hogy a titkosszolgálatok ezeknél sokkal kifinomultabb, precízebb technológiával rendelkeznek, amelyeket könnyedén használhatnak fel más államok belügyeibe való beavatkozáshoz, a jövőben pedig ezek segítségével akár vezetőket mozdíthatnak el pozíciójukból.
Frontvonalon − a deepfake alkalmazása az ukrajnai háborúban
Az ukrajnai háborúban a frontvonalakon folyó harcoknál az információs térben talán még nagyobb intenzitással ütköznek egymásnak a felek.
Míg Moszkva a hosszú éveken át kiépített médiumok, troll profilok és véleményvezérek hálózatát használja saját dezinformációja terjesztésére, addig ugyanezt láthatjuk a másik oldalon is, annyi különbséggel, hogy Ukrajna mögé felsorakozott az nyugati nemzetközi sajtó zöme.
Ebben ugyanakkor nincs semmi meglepő, hiszen az információs hadviselés a történelem kezdete óta része a háborúknak, a változás csupán annyi, hogy jelenleg eddig nem látott arányban fordul elő.
A konfliktus elején mindkét fél megtapasztalhatta, milyen hatásai vannak a manipulált videóknak. Vlagyimir Putyin orosz elnökről márciusban kezdett keringeni egy videó, amelyben arról beszél, hogy Moszkvának sikerült megegyeznie Kijevvel, a megállapodás értelmében pedig mind a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, valamint a Krím félsziget is visszakerül Ukrajnához.
Megállapodtunk abban is, hogy az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval közösen felállítunk egy alapot az ukrán területeken károkat szenvedett infrastruktúra visszaállításának érdekében
− fogalmaz a videófelvételen Putyin. Ismerve az orosz elnök háborúval kapcsolatos álláspontját, nem kell sokat gondolkoznunk azon, hogy manipulált felvételről volt szó, azonban így is rengetegen megnézték, sokan pedig igazinak gondolták. Ez például a fronton harcoló orosz katonák moráljára is negatív hatással lehetett, nem beszélve a Krímen, valamint a két említett népköztársaságban élő, orosz ajkú lakosságról.
Szinte ugyanez történt a másik oldalon, majdnem ugyanakkor. Egy március közepén megjelent videófelvételen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólítja fel a hazájukat védő ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és hagyjanak fel a harcokkal.
Azt tanácsolom, hogy tegyétek le a fegyvert és menjetek haza asszonyaitokhoz. Éljetek, én is azt fogom tenni
− hallható a felvételen.
Az ebből fakadó veszélyek hasonlóak, mint a Putyinról készült videónál: morálcsökkenés, tényleges fegyverletétel, esetleges nemzetközi partnerek kihátrálása.
Habár a fenti videókat finoman szólva sem a legjobb technológiával manipulálták, egy ukrán filmrendező rendkívül élethű deepfake videót készített, amelyben nyugati nagyvárosokra mért légitámadásokat mutatta be. A felvételt rengeteg ukrán kormányzati tisztviselő megosztotta, így akartak nyomást gyakorolni a nyugati országok vezetőire, hogy zárják le Ukrajna légterét, amely kérés a háború elején rengetegszer megjelent az ukrán kommunikációban.
A deepfake tartalmaknak tehát egy háborúban rengeteg szerepe lehet:
pillanatnyi zavarkeltés, pszichológiai hadviselés, vezetőkbe vetett bizalom csökkentése vagy éppen nyomásgyakorlás.
Habár a fenti felvételek egyike sem érte el a végső célját − az oroszok nem vonultak ki Ukrajnából, az ukránok nem rakták le a fegyvert, a nyugati államok pedig nem zárták le Ukrajna légterét −, s ez nagyrészt annak is betudható, hogy viszonylag könnyen meg lehetett róluk állapítani, hogy manipulált tartalmak, a jövőben kifinomultabb technológiák alkalmazásával már ezek sem lesznek elképzelhetetlenek.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Twitter)
