Egy órán át vitáztak a héten a képviselők a Bundestagban az Olaf Scholz német kancellárt is érintő hamburgi MM Warburg magánbank 2016-os cum-ex tranzakciós botrányával kapcsolatban. A parlamenti vitát a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztényszociális Unió) és az AfD (Alternatíva Németországért) kezdeményezte egy a héten megjelent könyv kapcsán, amely rávilágít a jelenlegi kancellár „különös memóriahiányára” a korrupciós ügyben. A képviselők megkérdőjelezték a kancellár szavahihetőségét és a botrány tisztázására szólították fel.
Mint ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, az ügyészség az elmúlt években az úgynevezett cum-ex (jogtalan osztalékadó-visszatérítés) ügyletekkel összefüggő nemzetközi csalássorozat németországi szálait kezdte el vizsgálni. Scholz kancellárt pedig azzal gyanúsították meg, hogy Hamburg polgármestereként (2011–2018) befolyásolta az adóhatóságot, így a hivatal lemondott a Warburg Bank által a cum-ex-ügyletekkel kicsalt, jogtalan adó-visszatérítés befizetéséről.
A kancellárt adócsalásban való közreműködéssel és hamis tanúzással vádolták meg, miszerint a 2016-os cselekményével hozzájárult ahhoz, hogy a Warburg Banknak nem kellett visszafizetnie 47 millió euró (14 milliárd forint) adót, jóllehet azt jogosulatlanul kapták meg a cum-ex-ügyletek révén.
A német kormányfő a korrupciós ügy kapcsán többször is kínos helyzetbe került, egyrészt a vizsgálóbizottsági meghallgatások előtt elérhetetlenné vált naptári bejegyzések és e-mail-üzenetek, másrészt az „emlékezetkiesései” miatt. Scholz ugyan elismerte, hogy találkozott a bank tulajdonosaival, de arra már nem, hogy pontosan miről is beszélgettek. Később pedig csak azokra a részletekre emlékezett, amelyeket más tanúk, kézzelfogható bizonyítékok alapján vallomásba foglaltak.
Oliver Schröm és Oliver Hollenstein kedden megjelent könyve, amely a „A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom” címet viseli, a cum-ex-botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy:
hamburgi polgármestersége idején Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszafizetés alól? Illetve a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években?
A parlamenti vita során a kormánypártok azzal vádolták az ellenzéket, hogy „kirakatvitát folytatnak”, és nem foglalkoznak az ország valós kihívásaival. Hozzátették, hogy az ügyben felállított két vizsgálóbizottság eddig semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott a kancellár politikai befolyásolását illetően. A vitán Olaf Scholz nem vett részt.
– A kancellár hallgatása és a tanúskodás megtagadása a Warburg-ügyben aláássa a szavahihetőségét – mondta Matthias Middelberg, a CDU-frakció belügyi szakértője.
A témában készült reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka kételkedik a kancellár „emlékezetkiesésében”.
A kancellár neve korábban egy másik botrányban is felmerült. Még tavaly vádolta meg az igazságszolgáltatás akadályoztatásával a Scholz közvetlen felügyelete alá tartozó Financial Intelligence Unit (FIU) nevű, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatalt az ügyészség. Továbbá azzal, hogy számos gyanús nemzetközi pénzügyi tranzakcióról, például több millió eurós összegű, Afrikába irányuló kifizetésekről nem tájékoztatta a rendőrséget. A FIU-t 2019-ben már megvádolták azzal, hogy információkat tartott vissza, amikor a frankfurti tőzsdén jegyzett, a DAX legértékesebb vállalatai között számon tartott Wirecard vállalatnál komoly pénzügyi szabálytalanságok gyanúja merült fel. Több mint két évvel azután, hogy a Wirecard csődbe ment, a volt vezérigazgató, Markus Braun hamarosan bíróság elé áll. A fő vádpont: csoportosan elkövetett kereskedelmi csalás. A különösen súlyos csalásért kiszabható maximális büntetés tíz év szabadságvesztés.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár, korábbi hamburgi főpolgármester (Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan)
