Közel nyolcvan terrortámadást követtek el tavaly Európában

Kilenc százalékkal csökkent a halálos áldozatokkal járó terrortámadások száma 2022-ben világszerte, a biztonsági helyzet továbbra is a Száhel-övezetben a legrosszabb – derült ki a Globális Terrorizmus Index (GTI) nevű jelentésből, amelyet a Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) kutatása alapján tettek közzé. Az adatok szerint a terrorizmus szinte mindenhol csökkenő tendenciát mutat, ám a nyugati országok hatóságai továbbra sem dőlhetnek hátra.

2023. 03. 22. 16:06
null
Mubi, 2018. május 2. 2018. május 2-áb közreadott képen sûrû fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén május 1-jén. A település mecsetjében végrehajtott kettõs öngyilkos merénylet következtében legkevesebb 24 ember életét vesztette. Egyelõre egyik terrorszervezet sem jelentkezett a támadás elkövetõjeként, ugyanakkor a Boko Haram dzsihadista szervezetet gyanítják a merénylet hátterében. (MTI/EPA) Fotó: -------------------
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly összesen 3955 terrortámadást követtek el világszerte, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben: két évvel ezelőtt 5463 támadást jelentettek. A halálos áldozatok száma szintén csökkent: kilenc százalékkal kevesebben vesztették életüket a merényletek során, mint 2021-ben és a legvéresebb 2015-ös évhez képest pedig 38 százalékos a csökkenés – mutatott rá Globális Terrorizmus Index (GTI) nevű jelentésében az ausztráliai központú Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP).

Hatalomra kerültek a terrortámadások korábbi felelősei

Az intézet szakértői a tálibok afganisztáni hatalomra kerülésével magyarázzák a visszaesést. Az elmúlt években Afganisztán vált a terrorizmustól leginkább sújtott országgá: a terrortámadások zömét azonban éppen a tálibok hajtották végre, ám mióta hatalomra kerültek, nem nyúltak a terrorizmus eszközéhez.

A Migrációkutató Intézet elemzői rámutattak: a közép-ázsiai országban az elmúlt évben 75 százalékkal csökkent a támadások és 58 százalékkal a halálos esetek száma. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ha az összesítésből Afganisztán kikerülne, a globális index négyszázalékos emelkedést mutatna. Az országban ugyanis az Iszlám Állam (ISIS) közel-keleti terrorszervezet helyi ága továbbra is számos merényletet hajt végre, emellett az ISIS-t és a nekik hűséget fogadó csoportokat tartják felelősnek az IEP szakértői az afrikai biztonsági helyzet romlásáért.

Az Iszlám Állam (ISIS) zászlaja felfestve egy falon Afganisztánban. (Fotó: Ahmad Al-Rubaye / AFP / AFP via Getty)
Az Iszlám Állam (ISIS) zászlaja felfestve egy épület falára Afganisztánban. Fotó: AFP/Ahmad Al-Rubaye 

Romlik a helyzet a Száhel-övezetben

A jelentés szerint elsősorban a Száhel-övezetben romlott jelentősen a helyzet, amelyet a GTI már tavaly is a terrorizmus egyik központjának nevezett. A térségben tavaly kilenc százalékkal nőtt a halálos áldozatok száma, így ez az övezet adja a terrorizmus globális halottainak 43 százalékát.

A Száhel-övezetben több támadás történt, mint Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában együttvéve

– hangsúlyozzák a biztonsági helyzet romlásának mértékét a Migrációkutató Intézet szakértői.

A helyzet különösen aggasztó Burkina Fasóban és Maliban, ahol a Száhel-övezetben végrehajtott támadások 73 százalékát regisztrálták. Serge Stroobants, az IEP európai, közel-keleti és észak-afrikai irodájának vezetője újságíróknak leszögezte: a térséget természeti nehézségek és politikai bizonytalanság egyszerre sújtja, és ez a helyzet ideális környezetet biztosít a terrorista szervezeteknek.

A Száhel-övezetben az elmúlt 15 évben 2000 százalékkal nőtt a terrortámadások aránya, és csak 2021 óta már hat puccsot, illetve puccskísérletet követtek el a zóna országaiban.

Gyertyák égnek a 2020-as bécsi terrortámadás egyik helyszínén, a Friedmann-Platz-on Bécsben, Ausztriában 2020. november 8-án. (Fotó: Wikimedia Commons / C.Stadler/Bwag)
Gyertyák égnek a 2020-as bécsi terrortámadás egyik helyszínén, a Friedmann-Platzon Bécsben, 2020. november 8-án. Fotó: Wikimedia Commons/C.Stadler/Bwag

A Migrációkutató Intézet szerint a tendencia hátterében a víz- és élelmiszerhiány, a szárazság, az etnikai ellentétek, a népességnövekedés, a külső behatások állnak, továbbá a kormányok gyengesége miatt egyre inkább felbomlanak a hagyományos társadalmi struktúrák és nyernek teret a radikális vallási irányzatok. „A világon ma 830 millió ember szenved élelmiszerhiánytól, akiknek 58 százaléka a terrorizmus által húsz, leginkább sújtott országban él” – emelik ki az elemzők.

Ezzel szemben a közel-keleti és az észak-afrikai régióban 32 százalékkal csökkent a terrortámadások halálos áldozatainak aránya: 791 halottról tudni, ez 2013 óta a legalacsonyabb szám.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy csökkent az öngyilkos merényletek száma is. Az MTI közlése szerint tavaly világszerte az ISIS követte el a legtöbb támadást, 410-et, és a szervezet nevéhez fűződik a legtöbb halálos áldozat is, 1045. Az immár nyolcadik éve „listavezető” Iszlám Államot a szomáliai as-Sabáb nevű szélsőséges csoport követi 315 támadással és 784 halálos áldozattal.

Aggasztóak a nyugati tendenciák

A Globális Terrorizmus Index kitér a nyugati világ tendenciáira is, ahol 2007 és 2022 között a világ több mint 137 ezer terrortámadásából 885 merényletet hajtottak végre, azaz az összes akció 0,65 százalékát. 2022-ben negyven merényletet jelentettek a hatóságok, amelyek 19 halálos áldozattal jártak.

A Migrációkutató Intézet elemzői ugyanakkor aggasztónak tartják az adatokat, hiszen a nyugati országokban nem zajlik fegyveres konfliktus, ami jellemzően a terrorizmus melegágyát jelenti, emellett nincsenek az emberek egzisztenciáját közvetlenül fenyegető klimatikus és gazdasági folyamatok sem. A GTI a nyugati világban jelen lévő terrorszervezeteket és támadásaikat ideológiai, nacionalista vagy szeparatista és vallási motivációjú kategóriákba sorolja.

 

Tavaly a nyugati támadások 37 százalékának hátterében szélsőbal-, illetve szélsőjobboldali nézetek álltak. A legvéresebb támadást a New York-i Buffalóban hajtották végre, ahol egy szélsőjobboldali fegyveres tíz civilt ölt meg. Európában viszont a szélsőbaloldali támadások a gyakoribbak: 2020 óta 399 támadást hajtottak végre szélsőbaloldali csoportok vagy személyek, míg a szélsőjobboldaliak 93 akcióért voltak felelősek. A vallási indíttatású támadások azonban 82 százalékkal csökkentek tavaly Nyugat-Európában: a hatóságok összesen két támadásnál találták bizonyítottnak az iszlamista indítékot.

A Migrációkutató Intézet összegzése szerint 2022-ben összesen 79 terrortámadást követtek el Európában, beleértve Törökországot is, amely listavezető a merényletek terén.

Borítókép: A 2018. május 2-án közreadott képen sűrű fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén május 1-jén (Fotó: MTI/EPA)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.