Zöld jelzést ad Törökország a finn NATO-tagságnak, a svédnek egyelőre nem

Nem született meglepetés, a várakozásoknak megfelelően Recep Tayyip Erdogan török elnök Sauli Niinistö finn elnökkel folytatott ankarai megbeszélését követően bejelentette, Törökország készen áll a finn NATO-jelentkezés ratifikálására, ugyanakkor a svédre egyelőre nem.

Ankara, 2023. március 17. Sauli Niinistö finn elnököt (b) fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfõ az ankarai elnöki palotában 2023. március 17-én. MTI/EPA/Necati Savas Fotó: Necati Savas

Komoly várakozás előzte meg a pénteki ankarai elnöki találkozót, részint mivel súlyt adott a látogatásnak, hogy Niinistö elnök úgy nyilatkozott, hogy a török elnök kérése volt, hogy személyesen találkozzanak Ankarában, részint mert a héten napvilágra került, a Reuters hírügynökség több kormányzati forrásból is tudni véli, hogy Törökország készen áll Finnország NATO-kérelmének jóváhagyására a május 14-i török választások előtt. 

A két elnök péntek délutáni közös sajtótájékoztatóján Erdogan bejelentette, úgy döntöttek, hogy ratifikálni fogják a finn NATO-jelentkezést, ugyanakkor Svédországgal tovább folytatják a tárgyalásokat. Niinistö Finnország szempontjából fontos lépésnek nevezte a török döntést, de hozzátette, a finn tagság nem teljes értékű a svéd nélkül. 

Újságírói kérdésre, miért nem fogadják el a svéd jelentkezést egy időben a finnel, Erdogan megismételte korábbi álláspontját: Svédország kitárta a karját a szír terroristák felé, akik most is szabadon mozognak és tüntetnek Stockholm utcáin, valamint továbbra sem adta ki Törökországnak az általuk kért terroristákat. 

Svédország és Finnország tavaly május 18-án jelentette be, hogy csatlakozni szeretne az Észak-atlanti Szerződéshez, és júniusban a madridi NATO-csúcson formálisan is benyújtották kérelmüket. A tagországok közül egyedül – a védelmi szervezet második legnagyobb haderejével rendelkező – Törökország jelezte, hogy feltételeket szab a két skandináv országgal szemben. Ezek teljesítéséről (elsősorban szír terrorizmussal és fegyverszállítással kapcsolatos kérdésekről) háromoldalú megállapodást is kötöttek a felek. A következő hónapokban Ankara egyre megengedőbben nyilatkozott a finn ratifikációról, ugyanakkor a svédek irányába nem enyhült a rosszallás.

A jelölt országok és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is rendszeresen azt hangoztatta, hogy csak „kéz a kézben” csatlakozhatnak a skandinávok, ugyanakkor egyre több jel utalt arra, hogy ennek esélye folyamatosan csökken. 

A viszonyt végül a januári stockholmi török nagykövetség előtti Korán-égetés mérgesítette el végképp, ami után Erdogan egyenesen közölte, Svédország nem számíthat a támogatására. Néhány nappal később hangzott el először hivatalosan olyan felvetés, hogy meg kell fontolni a külön svéd–finn csatlakozást, mégpedig a finn külügyminiszter, Peka Haavistö részéről. 

A lehetőségre később Stoltenberg is utalt, amikor azt közölte, nem az a kérdés, hogy mindkét ország csatlakozik-e, hanem az, hogy mikor. Legutoljára – e hét keddjén – a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson ismerte be, hogy feltehetően nem egyszerre történik meg a ratifikálás. 

A svéd csatlakozás elhúzódása elsősorban a terrorizmus támogatásához köthető, legalábbis Ankara nagyon határozott álláspontja szerint. 

A törökök azt állítják, a svédek továbbra is menedéket adnak a szír PKK terrorszervezet aktivistáinak, akik szabadon tevékenykedhetnek Svédországban, valamint finanszírozhatják annak működését. Ugyan Stockholm nemrégiben – elsősorban török nyomásra – új terrorellenes jogszabály megalkotását jelentette be, Ankara továbbra is konkrét bizonyítékokat vár, hogy a svéd kormány a korábbinál komolyabban veszi a PKK-ügyet. Erdogan a májusi török választások előtt nyilvánvalóan kampánycélra használja a svéd csatlakozás késleltetését, de egyértelműen a szíriai kurd csoportokat finanszírozó Egyesült Államok irányába is nyomást akar ezzel gyakorolni. 

Svédország szempontjából mindenképpen fiaskó a ratifikálás elhúzódása. Az előző, szociáldemokrata kormány gyors belépést ígért a kétszáz éve független Svédország polgárainak, amit a mostani, Kristersson-kormány is fő prioritásának tekintett, tehát belpolitikai szempontból is kudarc, hogy a „kistestvér” finnek hamarabb NATO-taggá válnak.

Ugyan biztonságpolitikai szempontból talán kevésbé problémás, hogy a bővítés első köréből kimarad Stockholm, azaz nem kapja meg a NATO védelmi garanciáját, ugyanakkor az országnak nincsen közvetlen határszakasza Oroszországgal, mint Finnországnak, és NATO-országok veszik körbe – Norvégia, Dánia és hamarosan Finnország is. Ugyanakkor a legnépesebb északi ország kimarad a NATO új északi szárnyának felépítéséből – legalábbis egyelőre.

Borítókép: Sauli Niinistö finn elnököt fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfő az ankarai elnöki palotában 2023. március 17-én (Forrás: MTI/EPA/Necati Savas)