A dél-koreai szlengtől és a K-poptól is tart Kim Dzsong Un

Halálbüntetés járhat ezentúl Észak-Koreában annak, aki dél-koreai zenéket, filmeket terjeszt, akinél pedig ilyet találnak, az 15 év börtönre számíthat. A koronavírus-járvány, a nemzetközi szankciók és a természeti katasztrófák miatt a kommunista ország vezetője, Kim Dzsong Un a szigorúbb kontroll bevezetésével akarja megerősíteni hatalmát – vélik a szakértők.

Phenjan, 2021. június 30. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsõszámú észak-koreai vezetõ, a Koreai Munkapárt fõtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság elsõ elnöke a párt politikai bizottságának phenjani ülésén 2021. január 29-én. Az ülésen Kim megrótt számos vezetõ párttisztviselõt, leváltotta a politikai bizottság több tagját, a központi bizottság több titkárát, állami hivatalok több vezetõjét a koronavírus-járvány elleni védekezésben elkövetett hibákért. MTI/AP/KCNA via KNS Fotó: - Forrás: MTI/AP/KCNA via KNS

Halálbüntetést kaphatnak a jövőben azok az észak-koreaiak, akik dél-koreai zenét, filmet és kultúrát terjesztenek a kommunista országban. Ha Tae Keung dél-koreai képviselő hírszerzési forrásokra hivatkozva a minap azt nyilatkozta, hogy ha Észak-Koreában valakinél megtalálják a déli szomszéd bármilyen „propagandaanyagát”, az a jövőben 15 év börtönre számíthat, mivel „szocialistaellenes bűnt” követ el.

A Rodong Sinmun című észak-koreai újság arra figyelmezteti a fiatalokat, hogy ne ölelkezzenek az utcán és ne kövessék a dél-koreai divatot, hajviseletet, beszédmódot (szlenget) sem.

„A színes burzsoázia ideológiai és a kulturális behatolása veszélyesebb, mint a fegyvert fogó ellenség”

– olvasható a lapban, amely kiemeli: a fiataloknak az ország elsődleges nyelvjárását, a Phenjanban használatos koreai nyelvet kellene megfelelően ismerniük és használniuk. Ilyen betiltott szlengnek tekintik északon az „oppa” (jelentése: báty), vagy „unnie” (jelentése: nővér) szavakat. Előbbit a dél-koreaiak az idősebb közeli fiúbarátokra, míg utóbbit az idősebb lánybarátokra használják.

Kim Dzsong Un nem akar dél-koreai szlenget hallani Észak-Korea utcáin. Fotó: Reuters

Úgy tűnik tehát, hogy a külföldi kulturális behatást hatalmára nézve egyre nagyobb veszélyforrásnak látja Kim Dzsong Un, aki nemrégiben „rákos burjánzásnak” nevezte a K-popot, a világszerte rendívül népszerű dél-koreai populáris zenét.

– Mivel maga Kim Dzsong Un is Svájcban tanult, tisztában van azzal, hogy a nyugati kultúra és a K-pop könnyedén magával ragadja a fiatalabb generációkat, ami negatívan érinti a szocialista rendszert

– nyilatkozta az ügy kapcsán Yang Moo Jin, az Észak-koreai Tanulmányok Egyetem professzora.

Egyébként korábban sok észak-koreai disszidens számolt be arról: a dél-koreai tartalmak fogyasztása is jelentős szerepet játszott abban, hogy megszökött a diktatórikus országból.

Ezek a tartalmak ugyanis megmutatták, hogy Észak-Korea nem az a „szocialista paradicsom”, amely képet éveken keresztül sugalltak nekik.

A Szöuli Nemzeti Egyetem Béke- és Egyesüléstudományi Intézetének tavaly közzétett, 116 disszidens bevonásával végzett kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka nézett rendszeresen dél-koreai műsorokat, míg csupán kilenc százalék mondta azt, hogy sosem látott olyat.

Az 1980–90-ben született, úgynevezett Jangmadang-generáció – amely ma 25 millió észak-koreait tesz ki – már fiatalon megismerte a kapitalizmust, amikor kereslet-kínálat alapon, a feketepiacon jutott hozzá a kívánt termékekhez. A gazdasági bizonytalanságban felnőve ez a generáció inkább individualista és a pénzszerzéssel foglalkozik, mintsem az ideológiához való ragaszkodással. Ezért ez a demográfiai csoport közömbösebb a politika iránt, és nem mutatkozik hűségesnek Kim Dzsong Unhoz vagy a rezsimhez – derült ki a Nemzeti Hírszerző Szolgálat jelentéséből.

– Mivel a koronavírus, a nemzetközi szankciók és a természeti csapások is alaposan megtépázták a diktatórikus ország gazdaságát, Kim attól tarthat, hogy a fiatalabb generáció megkérdőjelezheti a hatalmát, ezért inkább még szigorúbb kontrollt vezetett be

– fogalmazott ezzel kapcsolatban Park Won Gon, az Ewha Womans Egyetem észak-koreai tanulmányok professzora. – Ha nem sikerül a kihívásokat megfelelően kezelni, akkor az ország fiatal generációja még jobban csalódhat a rezsimben és annak vezetőjében – zárta gondolatát a professzor.

Az észak-koreai vezető egyébként már tavasszal bejelentette, hogy ideológiai és mentális értelemben is jelentős változásokat eszközöl a fiatal koreaiak érdekében, akik ideológiai képzése a párt és az ország túlélésének záloga. Ennek egy másik jele lehet az Államügyi Bizottság propaganda-zenekara, amelyet az állami média június vége óta népszerűsít, mivel az új hitet kelt a kormánypártban és teljesíti Kim Dzsong Un kívánságát, miszerint művészeti forradalmat indít el.

A koreai fellendülés (Korean Wave). Dél-Korea az 1997-es gazdasági válság során döntötte el, hogy exportcikké teszi a kultúráját (zene, filmek, sorozatok, e-sport, kozmetikumok), amire akkor a költségvetés egy százalékát fordította. 2012-ben a Psy nevű előadó Gangnam Style című száma után – ami a YouTube videómegosztón közzétett tartalmak közül elsőként elérte el az egymilliárd megtekintést – a K-pop világszenzáció lett, és ezzel a 8. helyre repítette a dél-koreai zeneipart világviszonylatban. A következő áttörést 2017-ben a BTS fiúbanda jelentette, amely a Billboard listáján több mint egy évig az első volt. A BTS egyik leghíresebb száma, a Dynamite például 1,4 milliárd dollár (400 milliárd forint) bevételt hozott a dél-koreai gazdaságnak és nyolcezer új munkahelyet teremtett. 2019-re a koreai zeneipar exportbevétele meghaladta a 12 milliárd dollárt (3500 milliárd forint) miközben fellendítette a turizmust is, amelyből további bevételre tesz szert az ázsiai ország. Filmek terén Pong Dzsunho Élősködők című alkotása hozott igazán nagy áttörést, ami 2020-ban négy Oscar-díjat nyert. Jövőre a dél-koreai kormány 5,5 milliárd dollárt szán a koreai kultúra mint exporttermék támogatására. A dél-koreai kormány alapvető stratégiájává vált a szórakoztatóipar támogatása, amelyet egyfajta soft powerként kíván használni a nemzetközi politikában. 2018-ban például 160 K-pop-előadó lépett fel Észak-Koreában az ország vezetője, Kim Dzsong Un előtt. Néhány szakértő szerint az előadások a két ország közötti viszony javításában akkor még segítettek, sőt még egy találkozó is létrejött abban az évben az észak-koreai vezető és a dél-koreai kormány között.