A francia muszlimok negyede nem ítéli el a terrortámadást

Egy felmérésből kiderül, hogy a Franciaországban élő muszlimok 28 százaléka nem ítéli el a hetilap szerkesztősége ellen történt támadást, ellenben a francia lakossággal, akiknek a túlnyomó többsége élesen bírálja a 2015-ben történt mészárlást. Emmanuel Macron is megszólalt az üggyel kapcsolatban, véleménye szerint a sajtószabadság és szabad véleménynyilvánításba az istenkáromlás is beletartozik – V4NA Hírügynökség.

Szeptember 2-án, szerdán kezdődött a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében és annak környékén 2015 januárjában Párizsban elkövetett terrortámadások résztvevőinek a pere.

A november 10-ig tartó tárgyalás során 49 nap alatt 14 gyanúsított ügyét tárgyalják, akik közül hárman nem lesznek jelen. A Belhoucine-fivérek Szíriában tartózkodnak és bár már többször felröppent a hír, hogy meghaltak, hivatalosan ezt nem erősítették meg. Nem jelenik meg továbbá az egyik fő terrorista, a 2015-ben agyonlőtt Amedy Coulibaly özvegye, Hayat Boumedienne sem, akit sokáig szintén halottnak hittek, de aztán kiderült, hogy él, mikor májusban megszökött egy szíriai menekülttáborból, azóta azonban róla sem lehet tudni semmit.

A vádlottak egy speciálisan összeállított törvényszék előtt fognak megjelenni, a klasszikus esküdtbírósággal ellentétben nem lesznek esküdtek, csak öt hivatásos bíró, akiknek a száma hétre nő fellebbezés esetén.

Szintén rendhagyó, hogy Franciaország történetében először filmre veszik az egész tárgyalássorozatot. Ezt a terrorellenes ügyészség kérte, mivel a per kiemelten fontos, ezért archiválni akarják az igazságszolgáltatás történeti levéltára számára.

Az ügy nagyságát mutatja, hogy 200 felperes és 94 ügyvéd vesz részt a tárgyalásban, várhatóan nem kevesebb, mint 144 tanút hallgatnak majd meg, köztük rendőröket, nyomozókat és a 14 gyanúsított hozzátartozóit is, valamint tizennégy szakértőt. A perirat több ezer oldalas, 171 kötetből áll és tartalmazza a rendőrségi vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket, a tanúk és a vádlottak vallomásait, szakértői jelentéseket és tudományos elemzéseket.

Rendkívül nagy a sajtóérdeklődés is a per iránt, összesen 90 médium akkreditált a meghallgatások nyomon követésére, köztük 27 külföldi – írja a France 3.

A történelmi jelentőségű tárgyalás apropójából felmérést készített az Ifop francia közvélemény-kutató intézet. Az adatokból kiderül, hogy míg a franciák 88 százaléka teljes mértékben elítéli a terrortámadást, addig a franciaországi muszlimok 28 százaléka nem ítéli el az öt éve és nyolc hónapja történt mészárlást, és ami még aggasztóbb, a megkérdezettek közül leginkább a fiatal, 25 év alatti korosztály tagjai vélekednek így.

A felmérésből az is kiderül, hogy a francia muszlimok az átlagos franciáknál sokkal kisebb arányban vennének részt az áldozatok emlékére tartott megemlékezésen, ha a terrortámadás mostanában történt volna, az adatok szerint a franciaországi muszlimok 41 százaléka nem venne részt a megemlékezésen, míg ez az arány a franciáknál csak 20 százalék.

Az Ifop rákérdezett a válaszadók valláshoz való viszonyára is, itt is megdöbbentő eredmény született, kiderült ugyanis, hogy a megkérdezett muszlimok 40 százaléka a Francia Köztársaság értékei elé helyezi a vallási meggyőződést és még aggasztóbb, hogy ez az arány döbbenetesen magas, 74 százalék a 25 évnél fiatalabb muszlim lakosság körében.

A megkérdezett muszlimok 61 százaléka egyetért azzal az állítással, mely szerint az iszlám az egyetlen igazi vallás, 29 százalékuk pedig úgy véli, hogy az iszlám nem összeegyeztethető a francia társadalom értékeivel.

A Charlie Hebdo a per előtti napon újra publikálta azokat a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyos karikatúrákat, melyek közzététele után többször is megfenyegették a lap dolgozóit, majd 2015 januárjában lemészároltak a szerkesztőségben 12 embert. Az Ifop a hírhedt rajzok újbóli megjelentetéséről is megkérdezte a lakosságot és kiderült, hogy a franciák 59 százaléka úgy véli, hogy a Charlie Hebdo jól tette, hogy közzétette azokat. Ezzel ellentétben a francia muszlimok 69 százaléka úgy gondolja, hogy a hetilap hibát követett el, mert ez felesleges provokáció.

A karikatúrákkal kapcsolatban megszólalt a Bejrútban tartózkodó Emmanuel Macron is, aki elmondta, hogy Franciaországban sajtószabadság és szabad véleménynyilvánítás van, kritizálhatja a sajtó az elnököt, a kormányt és az istenkáromlás is engedélyezett.