A kormányzó PiS ismét abszolút többségre tehet szert vasárnap

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt felmérések szerint ismét abszolút többségre tehet szert a vasárnap tartandó lengyelországi parlamenti választásokon, amelynek keretében az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.

A parlamenti választás a legfontosabb állomása annak a szavazási sorozatnak, amely a tavaly őszi helyhatósági választással indult és a jövő évi elnökválasztással ér majd véget. A PiS várható vasárnapi győzelmét előrevetítette már a májusi európai parlamenti választás is, amikor a kormánypárt győzelme a széles ellenzéki koalíció szétesését eredményezte.

A legfrissebb felmérések szerint a PiS 47,5 százalékos támogatottságra is szert tehet, ezzel a 460 fős szejmben a 250 mandátumot meghaladó többséget szerezhet, többet, mint a legutóbbi, 2015-es választáson, amely után 235 képviselőt küldhetett az alsóházba.

A szenátorokat egyéni választókerületekben választják meg. Az ellenzéki tömbök több választókerületben közös szenátorjelöltet indítanak, felmérések ettől függetlenül a felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb többségét jelzik.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A 2015-ös választáson a lengyelországi viszonylatban magas, közel 51 százalékos volt a részvételi arány, idén a politológusok akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt is lehetségesnek tartanak.

Megkezdődtek a parlamenti választások Lengyelországban

Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg.

A 27 415 választóhelyiségben – melyek közül 320-at külföldön, ötöt pedig a lengyel tengeri flotta hajóin létesítettek – 30,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 1571 személy élt.

A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit.

A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. A be nem jutott pártok szavazatait viszont a D'Hondt-módszer szerint osztják ki, ami növeli a győztes párt fölényét.

Az alsóházi képviseletre összesen tíz tömörülés pályázik, ebből öt országszerte, minden választókerületben indul. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. Az ellenzék a választókerületek közel felében közös szenátorjelöltet indít.

Felmérések szerint a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert az alsóházban. Rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be, közülük a legmagasabb támogatottságot az úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezi, amelyet a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), a balliberális Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével alakítottak meg. A felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb fölényét jelzik a felmérések.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. Idén a megfigyelők az erőteljes társadalmi megosztottság és az intenzív választási kampány ösztönző hatása miatt aránylag magas, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek.