A következő járványt már másképp kezelné a G7

A G7-csoport globális egészségügyi deklarációt dolgozott ki a jövőbeli járványok megelőzésére.

Csoportkép a G7 vezetõirõl az angliai Cornwall grófságban lévõ Carbis Bayben . Fotó: Hollie Adams Forrás: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Hollie Adams

Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandémiák kialakulását – áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet várhatóan szombaton fogadnak el a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői. A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay-deklarációnak elnevezett közös nyilatkozatban a résztvevők – a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői – a Downing Street előzetes szombati ismertetése szerint konkrét terveket fogalmaznak meg a jövőbeni járványmegelőzésről.

Ezek közé tartozik az a célkitűzés, amely szerint száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.

Csoportkép a G7 vezetőiről az angliai Cornwall grófságban lévõ Carbis Bayben .
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Hollie Adams

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök már a mostani G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak. Ezt a célt fogalmazza meg immár hivatalosan a mostani csúcstalálkozó elé terjesztett Carbis Bay-deklaráció.

A közös nyilatkozat megállapítja azt is, hogy a humán fertőző betegségek 75 százaléka állatokból kerül át az emberi szervezetbe, és egyre nagyobb ütemben bukkannak fel az ilyen típusú új betegségek.

A közlemény szerint az állati közvetítéssel embereket megfertőző betegségek kialakulásának megakadályozására a brit kormány új gyártó- és innovációs központot hoz létre az állatok immunizációjára felhasználható oltóanyagok kifejlesztésére. A deklarációhoz fűzött nyilatkozatában Boris Johnson hangsúlyozta: az elmúlt évben sikerült több hatékony vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen, de a fő feladat a továbbiakban annak biztosítása, hogy soha többé ne fordulhassanak elő a mostanihoz hasonló világjárványok. Johnson szerint ehhez szükséges az elmúlt 18 hónap tanulságainak levonása és az, hogy legközelebb más módon cselekedjünk. A brit kormányfő szerint garantálni kell, hogy a világot soha ne érje ismét készületlenül egy ilyen járvány.

Globális terv kellene

António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken üdvözölte a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) angliai csúcstalálkozóján tett oltóanyag-felajánlásokat, de kevesellte is azokat. A G7-csúcs résztvevői brit tájékoztatás szerint legalább egymilliárd adag koronavírus-oltóanyagot adományoznak a világ többi országának, emellett tervet dolgoznak ki a vakcinagyártás felfuttatására annak érdekében, hogy az adományozási célkitűzés teljesíthető legyen. – Nagyon üdvözlendő az egymilliárd adag oltóanyag. De nyilvánvalóan többre lesz szükség – jelentette ki Guterres Londonban a csúcstalálkozó témáiról újságíróknak nyilatkozva. Az ENSZ-főtitkár szerint az oltóanyagokat eddig nagyon egyenlőtlenül és igazságtalanul osztották el, holott szerinte közjavakként kellene kezelni őket. Mint mondta, a koronavírus különösen a fejlődő országokban terjed futótűzként. Hangsúlyozta, gyorsan kell cselekedni, hogy minél több ember védett legyen világszerte, mielőtt a mutálódó vírussal szemben hatásukat vesztenék az oltóanyagok. – Háborúban állunk a vírussal – szögezte le Guterres. Az ENSZ főtitkára globális oltási tervet szorgalmazott. Felszólította a kormányokat, valamint a globális nemzetközi és pénzügyi szervezeteket, hogy a gyógyszeripari cégekkel összefogva emeljék duplájára a vakcinatermelést. Mint mondta, olyan szabályozást kell találni, amely megóvja a gyártók profitját, másrészt pedig biztosítja az ellátást a termelés megkétszerezésével. Guterres egyben ígéreteik megtartására sürgette a heteket, hogy évente mintegy százmilliárd dollárral támogassák a fejlődő országokat a klímaváltozás kihívásainak kezelésében. – Ezt eddig még nem tették meg, pedig 2021-től biztosítaniuk kellene – húzta alá. Arról is beszélt, hogy a novemberben Glasgow-ban tartandó ENSZ-klímakonferencia több szempontból is az utolsó nagy lehetőség arra, hogy a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit elérhessék. – A szakadék szélén állunk – fogalmazott Guterres, aki szerint csak közös erőfeszítéssel akadályozhatók meg a klímaváltozás súlyos és visszafordíthatatlan következményei.