A közös hangot keresik az EU-csúcs szombati napján is

Második napjához érkezett a közel kétezermilliárd euró sorsáról szóló brüsszeli egyezkedés. A gyors megállapodás esélye továbbra is minimális: a fukar országok a csomag méretét, a V4-ek a kifizetésekhez rögzítendő feltételrendszert vétóznák. A következő rendkívüli EU-csúcs július végén lehet.

Brüsszel, 2020. július 18. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ indul az Európai Unió csúcstalálkozójának második ülésnapjára Brüsszelben 2020. július 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szombat délelőtt tizenegy órakor folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, miután pénteken tizenhárom órányi tárgyalás után sem sikerült megállapodni a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 mil­liárd eurós helyreállítási alapról. Az ülést elnöklő Charles Michel valamivel este tizenegy óra után küldte pihenni a vezetőket, ő maga pedig az éjszaka folytán is kompromisszumos megoldáson dolgozott. Az esély, hogy a mintegy kétezermilliárd eurós csomagról még a hét végén egyezség szülessen, így is minimális.

Diplomaták szerint a péntek esti munkavacsora meglehetősen fűtöttre sikerült, miután sem a csomag méretében, sem a kifizetések feltételrendszerében nincs egyetértés a huszonhét tagállam között.

Úgy tudjuk, a pénzek kifizetéséhez rögzítendő jogállamisági kritériumok kérdése futólag már a pénteki ülésnapon terítékre került: Orbán Viktor kormányfő és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök – két, a sokat vitatott uniós hetes cikkely szerinti eljárás alatt lévő tagország vezetői – ezeket azonban következetesen elutasították.

Huszonhetes körben folytatódott az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben

Huszonhetes körben kezdték meg Brüsszelben szombat délelőtt 11 órától az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, pénteken kezdődött tanácskozásaikat. Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést. /MTI/

A végső megállapodáshoz konszenzus kell a huszonhetek között. Brüsszelben nem csak a lengyel és magyar vétókkal számolnak: péntek éjjel az ülést elhagyó Mark Rutte holland kormányfő leplezetlenül vallott arról: a kollégáit kissé felbőszítette Hollandia következetes és szigorú álláspontja a pénzkérdésben.

Hága ugyanis minél rövidebb pórázon tartaná az újjáépítési pénzek fő kedvezettjeinek számító déli országokat.

A holland kormány szerint a kifizetések, sőt a nemzeti reformprogramok felett a tagállamoknak kellene teljes döntési joggal – vétólehetőséggel – bírniuk, ugyanis az Európai Bizottság korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.

Andrej Babiš cseh kormányfő pénteken egy másik súlyos nézetkülönbségre világított rá, amikor arról beszélt: még az sem világos, hogy mekkora összegről tárgyalnak.

A fukar négyekként ismert országcsoport (Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország) a csomag méretét csökkentené, főleg annak a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó részét.

Fotó: MTI/EPA

Sebastian Kurz osztrák kancellár a Twitteren péntek este azt írta: Ausztria nem akar adósságuniót, így elutasítja, hogy a mentőalapban összesen ötszázmilliárd eurós támogatási összeg szerepeljen.

[embed]https://twitter.com/sebastiankurz/status/1284230785151762433[/embed]