A magyar jogállamiságot bírálták Strasbourgban

Az Európai Néppárt részéről a francia François-Xavier Bellamy szintén úgy érvelt: a politikai egyet nem értést egyszerűen nem szabad jogi vitává alakítani.

A Magyarországgal szemben folytatott 7. ­uniós cikkely szerinti eljárásról vitázott tegnap az Euró­pai Parlament (EP). A strasbourgi diskurzus – ahogy arra számítani is lehetett – politikailag fűtött volt. Vera Jourová, az Európai Bizottság európai értékek védelméért felelős tagja vitaindítójában kijelentette: a testület számos ponton egyetért a Magyarországgal szembeni aggályokkal, például a média- vagy az ­akadémiai szabadság kérdésében.

– A Magyarország ellen felhozott vádak hamisak. Magyarországon szabad és független az igazságszolgáltatás, a tudomány és az oktatás világa, a szólásszabadság él és virul, kifejezetten sokszínű a sajtó. Magyarországnak politikai vitája van a balliberális erőkkel – fogalmazott az ülésen Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője, aki szerint a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, amikor a politikai vitában ellentétes álláspontot képviselő felet jogi eljárásokkal bünteti.

Az Európai Néppárt részéről a francia François-Xavier Bellamy szintén úgy érvelt: a politikai egyet nem értést egyszerűen nem szabad jogi vitává alakítani. – Szabadok-e Magyarországon a választások? Vannak-e ellenzéki pártok? Bírálhatja-e a sajtó a kormányt? – tette fel a kérdést képviselőtársai­nak. A magyar ellenzék részéről többek között Donáth Anna szólalt fel, újra sötét képet festve a hazai állapotokról. – A magyar kormány egy évtizede lopja az EU-s pénzeket, rombolja az uniós értékeket – fejtegette a momentumos képviselő, sürgetve, hogy az EU „valódi lépéseket” tegyen Magyarország ellen.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az uniós parlament a hazánkkal szembeni eljárás kapcsán ma szavaz egy határozatról. Ennek tartalmát tegnap a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának képviselői ismertették Strasbourgban. Deutsch Tamás delegációvezető (képünkön) szerint a parlamenti vita célja lényegében az volt, hogy a jogállamisági eljárásban érintett területeket az EP a határozattal – jogellenes módon – kiterjessze, például az akadé­miai szabadság kérdésére. – Magyarországon a jogállam kielégítően működik. A rendszerszintű probléma az, hogy a Magyarországról érkező ellenzéki képviselők arra összpontosítják politikai tevékenységüket, hogy ártsanak a hazájuknak – fogalmazott Deutsch, hozzátéve: az Európai Néppárt frakciója csak közvetlenül a mai szavazás előtt alakítja ki álláspontját a kérdésben.

Győri Enikő fideszes uniós képviselő arról beszélt: azzal, hogy az EP olyan témákra akarja kiterjeszteni a vizsgálódást, amelyek nem tárgyai a jogállamisági eljárást elindító Sargentini-jelentésnek, vét az uniós alapszerződések ellen. A határozattal kapcsolatos néppárti álláspont lapzártánkkor még nem volt ismert, de megkérdeztük az EP másik konzervatív frakcióját, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű képviselőcsoportot is. – Amíg a jogállamisági eljárás tart, ellene szavazunk – mondta lapunknak Derk Jan Eppink, a frakció holland helyettes vezetője.