A náci múlt kísértette a nagykövetet?

Véget ért a hónapok óta húzódó diplomáciai csörte Németország és Lengyelország között, miután a varsói külügyminisztérium jóváhagyta az új német nagykövet akkreditációját. Az előző nagykövet hivatali ideje június végén ért véget, utódjának, Arndt ­Freytag von Loringhovennek mégis két hónapot kellett várnia arra, hogy Varsóban elfogadják a jelölését.

Arndt von Loringhoven, NATO assistant secretary general for intelligence and security, speaks at the World Summit on Counter-Terrorism in Herzliya, Israel September 4, 2018. REUTERS/Amir Cohen - RC1AEC11D160 Fotó: Amir Cohen

A német sajtó szerint a halogatás oka az lehetett, hogy a korábban Prágában és Moszkvában is szolgálatot teljesített diplomata édesapja, Bernd Freytag von Loringhoven Adolf Hitler közvetlen munkatársaként, a náci vezérnek hírszerzési jelentéseket készítő katonatisztként dolgozott a Führer-bunkerben, a második világháború utolsó hónapjaiban. Háborús bűnökért nem emeltek vádat ellene, sőt a Bundeswehr kötelékébe került 1956-ban, miután az NSZK NATO-tagországgá vált. Altábornagyi rangra emelkedett, számos kitüntetést kapott karrierje során.

Arndt Freytag von Loringhoven kinevezésének elhalasztását korábban a koronavírus-járvány miatt korlátozásoknak, illetve a lengyel elnökválasztási kampánynak tudták be a németek, míg Varsóból hivatalos magyarázat nem érkezett. A TVP lengyel közszolgálati televízió azt jelentette, hogy Lengyelországnak időbe telik átvilágítania a nagykövetjelöltet, aki korábban a BND hírszerzés igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.

Nem kizárt azonban, hogy az édesapa náci múltja volt a gond, amely kapcsán a Wpolityce jobboldali lengyel hírportál provokációnak nevezte Von Loringhoven jelölését. – A második világháború bűncselekményei hatalmas, beforratlan sebként élnek a lengyelek tudatában. Ebben a kontextusban különleges jelentősége van Németország és a német politikusok álláspontjának – hangsúlyozta hétfő este Szymon Szynkowski vel Sęk lengyel külügyminiszter-helyettes.

A háttérben meghúzódhatnak a lengyel–német kapcsolatokban az elmúlt években keletkezett feszültségek is. A viták közé sorolható az Északi Áramlat 2 német–orosz gázvezeték – amelynek megépítését Lengyelország hevesen bírálja –, a világháborús atrocitások (amelyekért Varsó jóvátételt követel), emellett lengyel jobboldali politikusok élesen bírálták a nyáron azokat a német politikai szereplőket és újságokat, amelyek szerintük beavatkoztak a lengyel elnökválasztási kampányba.