A NATO cáfolta Lukasenka állításait a katonaság mozgósításáról

Alaptalannak nevezte az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) szóvivője Aljakszandr Lukasenka azon állításait, hogy a katonai szövetség csapatokat vonultat fel Belarusz nyugati határai mentén.

Minszk, 2020. augusztus 22. Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök a hadsereg és a rendvédelmi erõk parancsnokaival találkozik Minszkben 2020. augusztus 21-én. Az augustus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással gyõzött. MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics Fotó: Andrej Sztaszevics

A belarusz elnök szombaton egy katonai támaszponton elmondott beszédében azt hangoztatta, hogy külföldről próbálnak forradalmat szítani Belaruszban. Kijelentette, hogy nyugatról, az Európai Unió-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Belarusz nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze az ország egységét.

„A NATO nem jelent veszélyt sem Belarusz, sem más ország számára, és nem vezényelt katonákat a térségbe” – közölte szombat este Brüsszelben a katonai szervezet szóvivője.

Gitanas Nauseda litván elnök is cáfolta Lukasenka kijelentéseit. „A rendszer mindenáron megpróbálja elterelni a figyelmet Fehéroroszország belső problémáiról, teljesen alaptalan közleményeket adva ki képzelt külső veszélyekről” – hangoztatta Nauseda az AFP francai hírügynökségnek nyilatkozva.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyik tanácsadója szintén a Lukasenka-rendszer propagandájának nevezte azt a felvetést, hogy Lengyelország Belarusz határainak destabilzálására törekszik.

„Lengyelország tiszteletben tartja Belarusz egységét” – idézte Krzysztof Szczerskit a PAP lengyel hírügynökség.

Megfigyelők is úgy vélik, hogy a belarusz vezető kijátssza a „katonai kártyát”, hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.

Az ellenzék és számos nyugati ország, többek között az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka. A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások – tüntetések, sztrájkok – sorozata indult Belaruszban.