A német kormánypártok megállapodtak valamennyi vitatott menekültügyi és migrációs kérdésben

A menekültügy és a migráció törvényi szabályozásának valamennyi vitatott kérdésében megállapodtak a német kormánypártok, így napokon belül elfogadhatnak egy nyolc jogszabályból álló csomagot a szövetségi parlamentben (Bundestag) – írták szerdán német lapok.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti szakpolitikusai a sajtó és az ellenzéki pártok meglepetésére évek óta tartó vitákat zártak le, megnyitva az utat Németország első önálló bevándorlási törvénye és egy sor menekültügyi szigorítás elfogadása előtt.

A közös cél a legális és az illegális migráció szigorú szétválasztása egymástól, és annak biztosítása, hogy a lehető leghamarabb elhagyják az országot a maradásra nem jogosult külföldiek – emelte ki Thorsten Frei CDU-s képviselő.

Hozzátette: a kormánypártok a megegyezéssel azt is megmutatják, hogy a koalíció cselekvőképes, és ki tud dolgozni kompromisszumokat, kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásokat.

A Bundestagban pénteken elfogadandó reformok menekültügyi része elsősorban a távozásra kötelezett menedékkérőkre vonatkozik, és szélesíti a hatóságok jogait, lehetőségeit. A hosszú vitákat váratlanul lezáró megállapodás alapján szerepel a csomagban például az, hogy a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőért érkező rendőrök nem csupán kopoghatnak, csöngethetnek az illető lakásánál, hanem külön engedély nélkül behatolhatnak az ingatlanba és átkutathatják.

A kormánypártok megegyeztek abban is, hogy a férőhelyek hiánya miatt átmenetileg büntetés-végrehajtási intézményekben is elhelyezhetnek kitoloncolási őrizetbe vett embereket, felfüggesztve azt az alapelvet, hogy nem lehet fegyházban, börtönben elhelyezni olyan személyeket, akiket nem bűncselekmény, hanem tervezett kitoloncolás miatt fosztanak meg a mozgás szabadságától.

Bevezetik azt is, hogy a kitoloncolások tervezett időpontja szolgálati titoknak minősülő adat, így büntetőeljárás alá vonható, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére.

A reform másik fő eleme az úgynevezett harmadik – Európai Unión kívüli – országokból származó képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó törvény. Ennek alapgondolata, hogy a munkaerő utánpótlásában elsősorban a hazai forrásokra és az EU-s társországokból beáramló munkavállalókra kell támaszkodni, de előre látható, hogy ez nem lesz elég a vállalati igények kielégítéséhez, ezért kereteket kell alkotni a harmadik országokból származó képzett munkavállalók irányított és rendezett bevándorlásához.

A jogszabály a többi között rendelkezik arról, hogy megszűnik a hazai és az EU-s munkavállalókat előnyben részesítő, úgynevezett elsőbbségi vizsgálat, vagyis nem kell majd egy állás betöltésénél megvizsgálni, hogy egy EU-n kívüli jelentkező helyett van-e alkalmas német vagy EU-s munkavállaló. Az eljárást nem vezetik ki, hanem öt évre felfüggesztik, és a hazai munkavállalók védelmében bármikor újra be lehet majd vezetni, akár regionális szinten is.

A reformban érintett ügyekről a jobbközép és balközép kormánypártok esetenként évek óta vitatkoznak a parlamentben, és a rendezésükre a kormány által előkészített jogszabályjavaslatok már hónapok óta a Bundestag előtt fekszenek. A vártnál jóval gyorsabban kialakított kompromisszumot az első lapkommentárok rendszerint üdvözölték.

A „koalíciós tumultus” közepette kidolgozott megállapodás „jó jel” – emelte ki a Stuttgarter Zeitung, utalva arra, hogy a május végén tartott európai parlamenti (EP-) választás, illetve a brémai tartományi választás eredménye miatt a három kormánypárt közül kettőben – CDU, SPD – forrongás kezdődött, amely alig néhány nap alatt az SPD elnöke és parlamenti frakcióvezetője, Andrea Nahles távozásához vezetett.

A kompromisszumhoz az is hozzájárulhatott, hogy az éghajlatváltozás körüli vita „újratájolja a politika iránytűjét”, és hatására „már nem keletkezik az a téves benyomás, hogy a menekültkérdés az ország legfontosabb ügye” – tette hozzá a Stuttgarter Zeitung.

A Die Welt című lap viszont kiemelte: a megállapodást kidolgozó parlamenti szakpolitikusokat az az aggodalom hajtja, hogy a koalícióval együtt a reform is elbukhat. Az is motiválta őket, hogy a reform ne legyen a következő hetekben és hónapokban várható pártpolitikai összecsapások tárgya – tette hozzá a Die Welt, megjegyezve: előfordulhat, hogy a menekültügyi és a bevándorlási szabályozás reformja lesz a koalíciós pártok egyik utolsó sikeres közös vállalkozása.