A Nyugat-Balkánon is jól fizet az embercsempészet

Több ezer euróba is belekerül személyenként, hogy valakit bejuttassanak egy uniós államba.

Lipa, 2021. január 12. Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvõ illegális bevándorlók élelemért és meleg italért állnak sorban a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévõ, részben leégett lipai befogadótáborban 2021. január 11-én. A migránsok legtöbbjét fûtött katonai sátrakban szállásolták el. MTI/AP/Kemal Softic Fotó: Kemal Softic

Csak a nyugat-balkáni útvonalon legalább ötvenmillió eurót (nagyjából 18 milliárd forint) tesznek zsebre évente az embercsempészek

– derül ki a Globális Kezdeményezés a Szervezett Bűnözés Ellen genfi székhelyű civil szervezet tanulmányából.

Az illegális migráció tehát jó üzlet, utánpótlásból pedig nincs hiány. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) legfrissebb, májusi összesítése szerint a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú határellenőrzések fokozatos enyhítése már a bevándorláson is tetten érhető. A tavalyi rekordalacsony adatokhoz képest ugyanis az egész földrészen ismét meredeken emelkednek a számok, és különösen aggasztó a helyzet a nyugat-balkáni útvonalon, ahol az év első négy hónapját figyelembe véve megduplázódott, áprilisban 33-szorosára nőtt a migrációs nyomás.

Lipa, 2021. január 12.
Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók esznek a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, részben leégett lipai befogadótáborban
Fotó: MTI/AP/Kemal Softic

A jelenséget persze már a magyar határon is érezni, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója éppen május végén figyelmeztetett arra, hogy elképesztően felerősödött az illegális migráció, háromszorosára nőtt a határsértők száma.

A már idézett tanulmányból is kiderül, hogy az embercsempészetre akár európai határokon is átívelő hálózat épül. Hogy egy útért mennyit kérnek el, az rengeteg tényezőtől függ: például hogy hol lép be valaki a földrészre, hova és hogyan szeretne eljutni. A szakértők szerint ráadásul nem csupán a csempészt kell megfizetni, de az egész rendszert, a szállítást egyeztető „fixerrel” kezdve a helyismerettel rendelkező helyi lakoson át a szemet hunyó határőrig. Általánosságban elmondható, hogy a csempészek elsősorban a be- és kilépési pontokon jutnak főszerephez, az országokon belüli utazást a migránsok gyakran önerőből megoldják. A határokon minél kockázatosabb a lebukás, annál drágább a megbízás, a jól őrzött magyar határon való átjutásnak például megkérik az árát. Alkudni persze lehet, a tapasztalatok szerint járhat csoportos kedvezmény vagy előfordul, hogy a gyerekekért nem számolnak fel költségeket, de vannak bűnszervezetek, melyek több országon átvezető „csomagokat” is kínálnak. Interjúk alapján az út Iránból vagy Afganisztánból egy uniós tagállamba 3,5 ezer euróba (1,2 millió forintba) kerül, más pakisztáni migránsok arról számoltak be Bosznia-Hercegovinában, hogy hatezer eurót (2,1 millió forintot) fizettek, hogy eljussanak Horvátországba. Azért, hogy valaki Szerbiából alagúton átjusson Magyarországra, állítólag 800–2400 eurót (240–840 ezer forintot) is elkérnek.

Lipa, 2021. január 12.
Élelemért és meleg italért állnak sorban az illegális migránsok a lipai befogadótáborban
Fotó: MTI/AP/Kemal Softic

Hogyan van egyáltalán ennyi pénze a háború, de legalábbis nehéz gazdasági helyzet elől menekülő migránsoknak? A tanulmány szerint a legtöbben már Nyugat-Európában élő rokonoktól kapják meg az úthoz szükséges forrásokat. A migránsok jobbára készpénzt már nem is tartanak maguknál – attól félve, hogy a csempészek vagy a rendőrök kirabolják őket –, inkább átutalási rendszerrel mindig annyit vesznek fel, amennyire éppen szükségük van.