A Nyugat véget vetne a túszdiplomáciának

Kanada nemzetközi összefogást sürget az állampolgárok diplomáciai nyomásgyakorlás céljából való fogva tartása ellen.

Mártonffy Attila
Forrás: The Globe and Mail, Deutsche Welle, South China Morning Post2021. 02. 16. 15:37
FILE PHOTO: Chinese President Xi Jinping shakes hands with Canadian Prime Minister Justin Trudeau during the G20 Summit in Hangzhou
FILE PHOTO: Chinese President Xi Jinping shakes hands with Canadian Prime Minister Justin Trudeau during the G20 Summit in Hangzhou, Zhejiang province, China, September 4, 2016. REUTERS/Damir Sagolj/File Photo Fotó: REUTERS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem nyolcszáz nappal azután, hogy Kínában állítólagos kémkedési ürüggyel őrizetbe vettek két kanadai állampolgárt, Michael Kovrigot és Michael Spavort, az észak-amerikai ország saját kezdeményezésre szövetségbe tömörült 57 másik országgal – köztük az Európai Unió csaknem összes tagállamával és az Egyesült Államokkal –, s közösen ítélték el az úgynevezett túszdiplomáciát.

E kifejezés, mint fogalmaztak, azt jelenti, hogy bizonyos államok önkényesen tartanak fogva más országok nekik nem tetsző állampolgárait diplomáciai nyomásgyakorlás céljából. Marc Garneau kanadai külügyminiszter szerint a lépés ugyan nem jár nemzetközi jogi következményekkel, viszont a célba vett országok kifogásolt eljárása hatást gyakorolhat az idegenforgalomra, a kereskedelemre, valamint megkérdőjelezi a demokrácia és a jogállamiság meglétét.

Kína a két kanadai állampolgárt azután vette őrizetbe, hogy Vancouverben a rendőrség letartóztatta Meng Van-csout (Meng Wanzhou), a Huawei kínai távközlési óriáscég pénzügyi igazgatóját, az alapító lányát, mivel állítólag tiltott ügyletekbe bonyolódott Iránnal. A kanadai hatóság az Egyesült Államok által kiadott nemzetközi körözés alapján fogta el az üzletasszonyt. Kanada az elítélést tartalmazó deklarációban kerülte Kína megnevezését, de köztudott, hogy Ottawa folyamatosan a két állampolgára önkényes fogva tartásával vádolja Pekinget. Mindezek ellenére az 58 ország eddig még nem vezetett be komolyabb szankciókat sem Kína, sem a listán szereplő többi „önkényeskedő” állam ellen, feltehetően üzleti-gazdasági okok miatt.

Peking sem késlekedett a válasszal, s viszonvádakkal illette Kanadát, hangsúlyozva az amerikaiaknak való kiadatás elé néző Meng letartóztatásának ugyancsak önkényes voltát.

Kínai illetékesek ráadásul azt mondták, hogy az 58 ország deklarációja lényegében provokáció Peking ellen, s annak bevallása, hogy Kanada hibát követett el a Huawei magas rangú tisztviselőjével szemben.

Az ottawai kínai nagykövetség képmutatónak és megvetendőnek nevezte Kanadát mint a szövetség kezdeményezőjét, mivel kettős mércével alkalmaz:

egyrészt másokon számon kéri a jogállamiságot, másrészt bűnrészes abban, hogy segédkezik az USA-nak kínai vállalatok elnyomásában.

A deklaráció aláírói azonban nem állnak meg Kínánál, egyaránt hibáztatják Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát is. A kórushoz szintén csatlakozó Ausztrália külügyminisztere, Marise Payne kijelentette, hogy országának szándékában áll együttműködni nemzetközi partnereivel a bűnös tevékenység ellen.

Tomáš Petříček cseh külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: a kezdeményezés sikeréhez annyi országot kell megnyerni, amennyit csak lehet. A leghangosabban érvelő országok közül jó néhányan már régóta konfliktusban állnak Oroszországgal is.

– Úgy véljük, együttműködéssel még több mindent tehetünk ezen a területen, hogy megvédjük polgárainkat a törvénytelenség e gyakorlatától

– fejtegette David Zalkaliani grúz külügyminiszter, hozzátéve, hogy az oroszországi önkényes fogva tartások a destabilizációt szolgálják. Az euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes azt hánytorgatta fel, hogy Oroszország mintegy száz ukrán állampolgárt vetett börtönbe politikai vádakkal. Dmitro Kuleba szerint mindezen úgy lehetne változtatni, hogy egyesült erővel, nyomatékosan kell követelni a jogaikat.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek ki kell állnia az önkényes fogva tartás mint diplomáciai zsarolás formája ellen. – Ez teljes mértékben elfogadhatatlan, a nemzetközi emberi jogi megállapodások is tiltják. Néhány országban azonban bevett gyakorlat, így nekünk a nemzetközi közösség tagjaiként fel kell lépnünk ellene – tette hozzá.

Dominic Raab, a G7-et ebben az évben elnöklő Nagy-Britannia külügyminisztere pedig még több akcióra szólított fel, s szükségesnek vélte olyan platformok elé is vinni az ügyet, mint az ENSZ vagy a G7.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.