A sajtószabadságot kérték számon Joe Bidenen

Az amerikai sajtószabadság „mélységes aláásásával” vádolta meg a Biden-adminisztrációt a hét végén Dean Baquet, a The New York Times (NYT) felelős szerkesztője.

2021. 06. 08. 6:30
Pedestrians walk past the New York Times headquarters in New York
A neves balliberális lap nagy pofonba futott bele Fotó: Lucas Jackson Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai sajtószabadság „mélységes aláásásával” vádolta meg a Biden-adminisztrációt a hét végén Dean Baquet, a The New York Times (NYT) felelős szerkesztője, David McCraw, a liberális világlap kiadójának ügyvédje szerint pedig példátlan volt a nyilatkozattételi tilalom, amellyel a washingtoni igazságügyi minisztérium az elmúlt három hónapban a munkatársaikat sújtotta. A botrány nyolc hónappal azután tört ki, hogy a NYT a 2020-as választási kampányban lelkendező szerkesztőségi cikkben állt ki nyíltan Joe Biden mellett, és bő egy hónappal azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter „a magyarországi médiahelyzet hanyatlása” miatt aggódott egy konferenciabeszélgetésen, amelyre hazánkból a Telex kapott meghívást.

A The New York Times szerkesztősége
Fotó: Reuters

McCraw azért nyilatkozhatott most ebben az ügyben, mert pénteken egy amerikai szövetségi bíró feloldotta a hírzárlatot. A NYT ekkor címoldalas cikkben számolt be arról, hogy még az előző, Donald Trump vezette kormány indított vizsgálatot, kormányzati kiszivárogtatók után nyomozva.

Négy Pulitzer-díjas újságírójuk mobiltelefon-híváslistájára, illetve e-mail-forgalmára voltak kíváncsiak, ahogyan – mint nemrég szintén kiderült – a The Washington Post és a CNN munkatársainak kapcsolatrendszerét is így akarták bemérni.

A The New York Times esetében a Google – amelynek szolgáltatásához a lap elektronikus levelezőrendszere is kapcsolódik – állítása szerint ellenállt a washingtoni kormánynak, nem akarva kiadni az e-mail-adatokat. (Metaadatokról van szó, azaz a küldő és a címzett közötti forgalmazás adatairól, nem a kommunikáció tényleges tartalmáról.) – A Google helyesen járt el, de nem lett volna szabad idáig eljutni – közölte Baquet, hozzátéve, „az igazságügyi minisztérium könyörtelenül nyomozott olyan tudósítások forrásainak kiléte után, amelyekhez pedig világos közérdek fűződött a Trump-adminisztráció utolsó tizenöt napjában. A Biden-adminisztráció pedig tovább folytatta ezt.”

Májusban, amikor már nyilvánosságra került, hogy az igazságügyi tárca felügyelete alatt dolgozó szövetségi ügyészek szimatoltak újságírók után, Biden azt mondta, az „egyszerűen helytelen, és nem fogom megengedni”.

De a The New York Timest érintő hírzárlat érvényben maradt ezután is; a lap egyes vezető munkatársai, akik tudtak a nyomozásról, a felelős szerkesztőnek sem szólhattak erről. A hét végi címlapsztori megjelenésekor viszont a kormányon belül megkezdődött az egymásra mutogatás. – Péntek éjjelig senki nem tudott a Fehér Házban a hírzárlatról – közölte Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Mint hozzáfűzte, a Fehér Ház ugyan nem avatkozik nyomozásokba, de az újságírók adatainak bekérése nincs összhangban a politikai irányvonallal, amelyet az elnök elvár az igazságügyi minisztériumtól. A Merrick Garland vezette tárcával megígértették, hogy felhagy a gyakorlattal.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.