A Vatikánban tárgyalna az ukrán elnök Putyinnal

Moszkva megkezdte az orosz katonai csapatok visszavonását Ukrajna határaitól, ám Kijev szerint ez egyelőre csak részlegesen valósult meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ (j) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 9-én. Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Moszkva megkezdte az orosz katonai csapatok visszavonását Ukrajna határaitól, ám Kijev szerint ez egyelőre csak részlegesen valósult meg. – Miután az Orosz Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu bejelentette, hogy április 23-tól megkezdik a csapataik kivonását, a hírszerzésünk szerint ez a folyamat részben valóban megkezdődött. Ezt a folyamatot jelenleg az ideiglenesen megszállt Krím területén látjuk – mutatott rá Szergej Dejneko, az ukrán állami határrendészet vezetője. Oroszország hadgyakorlatokra hivatkozva váratlanul márciusban kezdett nagyszabású katonai manőverekbe Ukrajna határainál. A feszültség csúcspontján április közepére mintegy nyolcvan-százezres egység tartózkodott a Krím félsziget és Voronyezs környékén. Szombattól Moszkva a Fekete-tenger három régiójából tiltott ki külföldi állami és katonai hajókat egészen október 31-ig. Kedden a német külügyminiszter, Heiko Maas a szlovák kollégájával, Ivan Korčokkal folytatott találkozót követően üdvözölte Moszkva bejelentését a csapatok kivonásáról, ugyanakkor figyelmeztetett: „a szavakat most gyorsan tettek kell hogy kövessék”, a fekete-tengeri korlátozásokat fel kell oldani, a kelet-ukrajnai tűzszünetet pedig be kell tartatni.

Ukrán páncélos gyakorlatozik a keleti fronton. Farkasszemet néznek
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Az elmúlt hetek eszkalációs politikájának ugyanakkor lettek kézzelfogható eredményei Moszkva számára: Joe Biden amerikai elnök a korábbi, a közeledést lényegében kizáró nyilatkozatai után áprilisban telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint egy kétoldalú találkozó ajánlatával, és hasonló javaslatot tett ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij is. Ebből a jelek szerint a közeljövőben lehet is valami: az ukrán elnök eredeti javaslata arról szólt, hogy a felek a háború által sújtott Donbasz régióban találkozzanak. Ezt Putyin visszautasította, de cserébe moszkvai helyszínt ajánlott.

Az elmúlt napokban egymás után jöttek a nyilatkozatok a találkozó előkészítéséről mindkét oldalról, végül Zelenszkij a La Repubblica olasz lapban megjelent interjúban tett javaslatot egy semleges helyszínre, amire az ukrán elnök szerint Vatikán lenne a legalkalmasabb.

Every word in support of #Ukraine saves lives. Grateful to Your Holiness @Pontifex for praying for peace in #Donbas. This is a goal that we can achieve through joint efforts only. Our power is in unity: spiritual, ideological, diplomatic. pic.twitter.com/EwZVCYiSah

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 19, 2021

A Putyin–Zelenszkij-dialógusnak ugyanakkor számos buktatója lehet. A legfontosabb maga a téma: Kijev elsősorban Kelet-Ukrajnáról tárgyalna, miközben Moszkva álláspontja szerint nem résztvevője a konfliktusnak, és a rendezésről Ukrajnának közvetlenül a szeparatista köztársaságok vezetőivel kell tárgyalnia. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az elmúlt napokban többször hangsúlyozta, hogy ha megvalósul a találkozó, akkor kizárólag kétoldalú kapcsolatokról tárgyalhatnak. Zelenszkijnek ugyanakkor egészen konkrét elképzelései vannak a konfliktus további megoldásáról, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki. Az ukrán elnök keddi nyilatkozata szerint a minszki rendezési folyamat zsákutcába került, a normandiai négyek találkozóit „más komoly, erős szereplőkkel” kell kibővíteni, amivel minden bizonnyal az Egyesült Államokra utalt. Dmitro Kuleba is azt hangsúlyozta, hogy a szeparatistákkal folytatott közvetlen tárgyalásokba soha nem fognak belemenni.

– Ez egy vörös vonal, amelyet nem fogunk átlépni. Mindannyian tudjuk, hogy a konfliktus rendezésének kulcsa Moszkvában van, és nem fogunk a bábjaikkal tárgyalni

– szögezte le az ukrán külügyminiszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ (j) látogatást tesz a Donyeckt-érségben 2021. április 9-én
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A két hete kirobbant diplomáciai konfliktus szerdán folytatódott, miután Oroszország újabb hét európai diplomatát utasított ki. Csehország április 18-án jelentette be, hogy hírszerzői tevékenység és egy lőszerraktár 2014-ben történt feltételezett felrobbantása miatt tizennyolc orosz diplomatát utasítanak ki az országból. Szolidaritásképpen Bulgária, Lengyelország, Olaszország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ukrajna és Románia is csatlakozott a diplomáciai konfliktushoz, amire Moszkva szimmetrikusan reagált. A szerdai döntés értelmében a szlovák nagykövetség három munkatársának és a balti államok négy diplomatájának egy héten belül kell elhagynia az országot.