Évente még mindig több mint kétszázmillió maláriás megbetegedés fordul elő, és körülbelül 435 ezer ember – többnyire gyermek – hal meg. A maláriát a nőstény szúnyogok terjesztik: amikor megszúrnak bennünket, hogy a vérünkkel táplálkozzanak, egysejtű parazitákat juttatnak belénk. A fertőzött emberek először influenzára utaló tüneteket produkálnak, de a hamarosan fellépő magas láz és hidegrázás egyértelművé teszi, hogy maláriáról van szó.
A védekezést két dolog nehezíti: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló képességének növekedése a vegyszerekkel szemben. A világ a nehézségek ellenére hatalmas haladást ért el: 2000 óta a fertőzött országok száma 106-ról 86-ra esett, 36 százalékkal csökkent a bejelentett esetek és 60 százalékkal a betegségben elhunytak száma. Az előrelépés kétségtelen, de például Afrikában nem elégséges. A fertőzöttek fele a fekete kontinens öt országából kerül ki. (Hazánkban a múlt század közepéig voltak maláriás megbetegedések, azonban akkor – döntően a később betiltott DDT-nek, illetve a mocsárlecsapolásoknak köszönhetően – sikerült megszüntetni.)
A Lancet folyóiratban közölt tanulmány szerint 2050-re felszámolható a malária. Az Egészségügyi Világszervezet három évvel ezelőtt azzal a feladattal bízta meg a téma szakértőit, hogy kiderítsék, ez a cél megvalósítható-e, és ha igen, mennyibe kerül? A világ negyvenegy specialistája – tudósoktól közgazdászokig – arra a következtetésre jutott, hogy tartható ez a dátum. A betegség felszámolásához a jelenlegi technológiák hatékonyabb felhasználására és új módszerekre lesz szükség.
Ilyen ígéretes eljárást fejlesztettek az amerikai Marylandi Egyetem és az egyik Burkina Fasó-i kutatóintézet munkatársai, akik a Metarhizium pingshaense nevű parazitagombára, a maláriát terjesztő szúnyogok természetes ellenségére koncentráltak. A gombába az ausztrál tölcsérhálós pók mérgének termeléséért felelős gént ültették azért, mert ha a gomba a szúnyog szervezetébe kerül, a termelődő toxin elpusztítja a vérszívót. A próbák során a szúnyogpopulációk 99 százaléka 45 napon belül összeomlott.
A szúnyogok irtása az egyik hatékony megoldás
Fotó: REUTERS/Shailesh Andrade
Új technológiák mellett pénz is kell. Napjainkban évente 4,3 milliárd dollárt fordítanak a malária elleni küzdelemre, de a kór 2050-es felszámolásához évente további kétmilliárd dollárra lenne szükség. Ennek a pénznek a megszerzése kihívást jelent, ám a malária felszámolásának társadalmi és gazdasági előnyei jelentősen meghaladják a költségeket.
– Nemcsak a Lancet-cikkben leírtak miatt (is) tartható ez a dátum, de a világ számos országában előrehaladott kutatások zajlanak a malária megfékezésére, köztük hazánkban is – reagált a hírre Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára. A kór terjedésének egyik fő oka a már megbetegedett (megfertőzött) emberek nagy száma. Ha ezt gyógyszerekkel, oltóanyaggal (vakcinával) csökkentjük, akkor a szúnyogoknak is kevesebb lehetőségük adódik, hogy az ilyen ember parazitát tartalmazó vérét szívják, és így lassan-lassan olyan mértékben csökken a fertőzések száma, ami elenyésző, és a megbetegedettek is gyógyíthatók lesznek.
A betegség a professzor szerint nem fog teljesen eltűnni, de 30-35 év múlva nagyon valószínű, hogy szinte teljesen lecsökken a friss esetek száma. Még akkor is, ha folytatódik a globális felmelegedés, amely új élőhelyeket teremthet a szúnyogoknak. De addigra a forrás, vagyis a fertőzött/beteg emberek száma lényegesen csökken, így a járvány is megfékezhető. Másik elméleti lehetőség: mivel egyre kevesebb megbetegedett ember lesz, magának a parazitának is változásokon (mutációkon?) kell átesnie a túlélés érdekében. Elképzelhető, hogy ezek a változások a virulencia csökkenésében fognak megnyilvánulni. Tehát az esetszám esetleg még magas lesz, de maga a betegség sokkal enyhébb lefolyásúvá válhat.
