Amerika teljesen elszigetelné Kínát

Láncreakciót indított el az Egyesült Államok azzal, hogy 1979 óta először miniszteri szintű delegációt küldött a Kínával szemben ellenséges, vitatott helyzetű Tajvanra. Ezzel szintet lépett Washington Kína nemzetközi elszigetelését célzó stratégiája, amire Peking egyetlen nap alatt drasztikus intézkedések sorozatával válaszolt.

Bilincsben vitték el a 71 éves médiamogult. REUTERS/Tyrone Siu Fotó: Handout .

Hidegháborús időkben különösen népszerű katonai gyakorlat a légtérsértés, hiszen míg az akció kellően provokatív, viszonylag kevés eséllyel fajul tettlegességig. Közben a szembenállás egyfajta indikátorának is tekinthető: minél többször manővereznek egymás légterében a szemben álló felek, annál inkább kibékíthetetlen a viszály, s nagyobb az esély egy valós konfliktusra.

Hűen jelzik Kína és Tajvan romló kapcsolatát az elmúlt években ismét emelkedő esetszámmal előforduló légtérsértések is. A két ellenséges országot egymástól elválasztó Tajvani-szoros középső vonalán az 1990-es évekig rendszeresen átrepültek kínai katonai repülőgépek, majd a kapcsolatok javulása miatt hosszabb szünet következett. Egészen 2018 áprilisáig nem történt légtérsértés, azóta azonban mintha Peking igyekezne behozni a lemaradást.

Ennek oka, hogy Tajvant a függetlenség- és identitáspárti Caj Ing-ven (képünkön) vezeti, aki bátran fonja egyre szorosabbra kapcsolatait az Egyesült Államokkal. A tajvani elnök rá­adásul, újraválasztását követően, szinte azonnal felmondta az 1992-es konszenzust, amely az Egy Kína-elvet tartalmazva ingatag egyensúlyt biztosított a sziget és az annak függetlenségét tagadó Kína között.

Bár hivatalosan Washington az ­1970-es évek óta Pekinget ismeri el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, vannak diplomáciai kapcsolatai Tajvannal is. Ezeknek az intenzitása nagyban meghatározza a három ország közötti viszonyt, s különösen előtérbe került az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálás kiéleződése miatt. Nem meglepő, hogy tegnap reggel felszállási parancsot kaptak a kínai harci gépek, Tajpejre látogatott ugyanis Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter – márpedig ilyen magas beosztású washingtoni politikus legutóbb 1979-ben, a hivatalos kapcsolatok megszakításakor utazott a renegát szigetállamra.

– Félreérthetetlen válasz volt ez Alex Azar amerikai egészségügyi miniszter látogatására. De Kína üzent a sziget vezetőinek is, akik együttműködnek az Egyesült Államokkal Kína bekerítésében – fogalmazott a Kínai Kommunista Párt kiadványa, a Global Times. Fenyegető hangvételű publicisztikájában a hírportál fontos fogalmat említ meg, a bekerítés ugyanis Washington valós Kína-stratégiája. A Szovjetunióval szemben vívott hidegháborúban már alkalmazott politika lényege, hogy az Egyesült Államok mind katonai, mind gazdasági szinten igyekszik izolálni ellenségét. Kína elkerítését támogatják például a Közép-Ázsiában, Japánban, Dél-Koreában, illetve a ­dél-kelet-ázsiai térségben létesített amerikai katonai támaszpontok, illetve az Egyesült Államok haditengerészetének megerősített jelenlétével a Csendes-óceánon. De ide sorolható a kínai termékekre kivetett importvámok megemelése, illetve a pekingi hátszelet élvező távközlési, informatikai vállalatok kiszorítása is az amerikai és a szövetségesek piacáról. Stratégiailag kiemelt pozíciója miatt Washington számára fontos szerep jut Tajvannak is, hiszen a szigetről nemcsak a pár száz kilométerre fekvő Kína, de az ázsiai ország külkereskedelmének oroszlánrészét lebonyolító Dél-kínai-tenger is könnyen elérhető.

Mind földrajzi, mind gazdasági szempontból szintén kiváló a helyzete Hongkongnak, s Peking látszólag az autonómiát élvező városállamban ellensúlyozná az amerikai provokáció során történt arcvesztést. A július­ban el­fogadott, széles körű nemzetközi tiltakozást kiváltó nemzetbiztonsági törvény kiemelten bünteti a „külső erőkkel” történő együttműködést, mivel Peking és Hongkong kormánya is az Egyesült Államokat és szövetségeseit látja a demokráciapárti mozgalmak mögött.

Tegnap erre hivatkozva vette őrizetbe a hatóság Jimmy Lai hongkongi médiamogult és két fiát, illetve a kormánnyal és Kínával szemben kritikus Apple Daily lap vezetőit. A rendőrség razziát tartott a lapkiadó Next Digital székhelyén, ahol átkutatták a szerkesztőséget. Lai köztudottan Peking-ellenes nézeteket vall, ami lapjában, az Apple Dailyben is gyakran tükröződik, de a hatóságok hétfőn letartóztatták Agnes Chow demokráciapárti aktivistát és két társát is.

Itt azonban nem állt meg Kína diplomáciai válaszcsapása. Peking tegnap szankciókkal sújtott tizenegy amerikai politikust, köztük Ted Cruz és Marco Rubio republikánus szenátorokat. A kínai külügyminisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az intézkedés célpontjában olyan emberek állnak, akik „helytelen magatartást” tanúsítottak Hongkonggal kapcsolatban. A szankciók ezért amerikai politikusok mellett a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet vezetőjére, Kenneth Rothra is érvényesek. Rubióra és Cruzra egyébként már a múlt hónapban is szankciókat vetett ki a kínai külügy, miután az Egyesült Államok olyan kínai tisztségviselők ellen lépett fel, akiket a nyugat-kínai Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek elnyomásával vádoltak.