Amerika Varsóban szerezne szövetségest Irán ellen

Nem csupán a NATO-kötelezettségek teljesítése, az amerikai fegyverbeszerzések és a Huawei kínai távközlési vállalat elleni amerikai hadjárat terén akar nyomást gyakorolni és szövetségeseket találni magának Közép-Európában az Egyesült Államok, hanem Irán kérdésében is.

Andrzej Duda lengyel államfő Mike Pence alelnökkel Fotó: Reuters

Varsóban tegnap este vette kezdetét, s ma folytatódik az a konferencia, amely hivatalosan a közel-keleti konfliktusok megoldására akar választ találni, ám egyes elemzők szerint valójában arról szól, hogy az Egyesült Államok megerősítse az Irán-ellenes nemzetközi frontot.

Erre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tett utalást még januárban, a konferenciát meghirdetve azt mondta, a tanácskozás ahhoz járul majd hozzá, hogy Irán ne gyakorolhasson destabilizáló befolyást a térségben.

A lengyel házigazdák Irán tiltakozása – a teheráni lengyel ügyvivő bekéretése – után kénytelenek voltak magyarázkodni, mondván, a konferencia nem Iránra összpontosít, ám kétségtelenül a terrorizmus vagy a Hezbollah libanoni radikális ­síita szervezet támogatása kapcsán Irán szerepvállalása is felmerülhet.

Andrzej Duda lengyel államfő Mike Pence alelnökkel
Fotó: Reuters

Az amerikai szándékokat mindenesetre tükrözi a részt vevő országok listája. Iránt nem hívták meg az eseményre, ám ott lesznek az Egyesült Államok legszorosabb közel-keleti szövetségesei, mások mellett Izrael, ­Szaúd-Arábia, Bahrein, Jordánia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom.

– Finoman szólva, Lengyelország nem volna nyilvánvaló választás egy közel-keleti konferencia megszervezésére.

Az ország politikai és gazdasági érdekeltségei Iránban nem számottevőek, a térségben mutatott aktivitása mérsékeltnek mondható – idézi a The National című, Abu-Dzabiban szerkesztett napilap ­Piotr Buras lengyel szakértőt.

Varsó azonban az Oroszország miatti veszélyérzete és hagyományos atlantista irányvonala nyomán hajlandó eleget tenni Amerika kérésének, ráadásul – a Rzeczpospolita című lengyel napilap szerint – az lehet mindennek a jutalma, hogy az Egyesült Államok állandó katonai támaszpontot létesít Lengyelország területén.

Ez Mike Pence amerikai alelnök mostani varsói ­tárgyalásain is a témakörök között fog szerepelni. – Bár Varsó jó viszonyt akar fenntartani Teheránnal – az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében olajat és gázt vásárolna a Közel-Keletről –, a gazdasági együttműködés Iránnal jelenleg kevésbé fontos, mint a szoros kapcsolat az Egyesült Államokkal – állapítja meg az Atlantic Council nevű amerikai kutatóintézet.

Hogy Európa mennyire megosztott Donald Trump amerikai elnök külpolitikáját illetően, jól mutatja, hogy a miniszteri szintű konferenciára Berlin, Párizs és Madrid csupán alacsonyabb szintű reprezentációt küldött, de nem lesz jelen Federica Mogherini, az EU külpolitikai főtanácsadója sem. Bojkottálja a konferenciát Oroszország is, illetve Libanon és a Palesztin Hatóság is elutasította a meghívást.

A nyugat-európai országok nem értenek egyet az USA-val, amely tavaly egyoldalúan kivonult az Irán atomprogramjáról megkötött megállapodásból. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a szerződés fenntartására törekszenek, s az Irán elleni amerikai szankciók megkerülését célzó különleges célú gazdasági egységet kívánnak felállítani.

„Kár lenne veszni hagyni, ez volt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb olyan megállapodás, amelyet úgy kötött meg a nemzetközi közösség, hogy a tárgyalásokon az asztal azonos oldalán ült az Egyesült Államok és Oroszország” – mondta tavaly az atomalkuról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Célkeresztben Rijád

Többek között Szaúd-Arábiát is felvette tegnap az Európai Bizottság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nem elég hatékonyan fellépő országok tervezett feketelistájára. A javasolt lajstromon 23 ország található: Afganisztán, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, Botswana, Észak-Korea, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Jemen, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Panama, Puerto Rico, Srí Lanka, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, illetve Trinidad és Tobago. A dokumentumot még az Európai Unió jogalkotó társszerveinek is jóvá kell hagyniuk. Diplomáciai források szerint azonban Franciaország és Nagy-Britannia is erősen ellenzi Szaúd-Arábia felvételét. (MTI)