Anatóliából érkeztek Stonehenge építői

Stonehenge építőinek ősei a Földközi-tenger mentén haladtak nyugat felé, majd nagyjából hatezer évvel ezelőtt érkeztek a mai Nagy-Britanniába.

2019. 04. 19. 10:30
Druid, Arthur Pendragon, celebrates during the winter solstice at Stonehenge on Salisbury Plain in southern England
Négyezer évvel ezelőtt készült el a világ egyik leglátogatottabb helye Fotó: REUTERS/Hannah McKay
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Stonehenge építőinek ősei a Földközi-tenger mentén haladtak nyugat felé, majd nagyjából hatezer évvel ezelőtt érkeztek a mai Nagy-Britanniába – erre az eredményre úgy jutottak a kutatók, hogy összehasonlították a szigetországban abból a korból előkerült maradványok DNS-mintáit a korabeli Európa más részein élők mintáival.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban arról is írtak a szakemberek, hogy az építők a mai Anatólia (Törökország) területéről először az Ibériai-félszigetre érkeztek, majd északnak véve az irányt kötöttek ki Britanniában. A szigetországi migráció egyébként egy jóval nagyobb arányú, nyolcezer évvel ezelőtt kezdődött népvándorlás része volt, amelynek eredményeként az egész kontinensen elterjedt a mezőgazdálkodás. Ezt megelőzően Európában az emberek kisebb csoportokban vadásztak és gyűjtögettek, helyüket folyamatosan változtatták.

Négyezer évvel ezelőtt készült el a világ egyik leglátogatottabb helye
Fotó: REUTERS/Hannah McKay

Az anatóliai gazdálkodók egy csoportja a Duna mentén Közép-Európába vándorolt, egy másik társaság haladt a Földközi-tenger mentén. A DNS-minták elemzése azt mutatja, hogy a neolit korban élő szigetlakók zöme az utóbbi útvonalat választva ért Britanniába, kevesebben származtak a Közép-Európába induló csoport utódaitól. A BBC-n megjelent összefoglaló szerint a korai brit földművesek genomja leginkább a neolitikumi ibériaiakéra emlékeztet. A szigeteket benépesítő népek a földművelésen kívül arról a szokásukról ismertek, hogy emlékműveket emeltek óriási kövekből, azaz megalitokból. A több mint négyezer éve emelt wiltshire-i Stone­henge ezen tradíció világhírű példája.

Nagy-Britanniát szintén vadászó-gyűjtögető emberek lakták. Az időszámításunk előtt négyezer évvel érkező földművelők csoportjai szép lassan kiszorították a korábban betelepülőket – egyetlen kisebb nyugat-skóciai térségtől eltekintve –, ami a gazdálkodók nagyobb létszámával magyarázható.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.