Arccal az unió felé, háttal a NATO-nak

Az esetleges NATO-tagságról is megkérdezték a polgárokat.

HEALTH-CORONAVIRUS/SERBIA Fotó: Marko Djurica

Szerbiában a lakosság fele támogatja és csak 31 százalék ellenzi az ország európai uniós tagságát – derült ki egy minap közzétett közvélemény-kutatásból. Az esetleges NATO-tagságról is megkérdezték a polgárokat, de a csatlakozást a katonai szövetséghez már mindössze kilenc százalék tartja jó ötletnek, 72 százalék kifejezetten ellene van. Ez elsősorban az 1999-es NATO-bombázásoknak tudható be, mert az a nehéz időszak továbbra is élénken él a többség emlékezetében.

A felmérés arról, hogy merre tart Szerbia, különösen érdekes annak fényé­ben, hogy nemrégiben választásokat tartottak az országban, két héttel ezelőtt pedig ellenzéki tüntetők változtatták csatatérré a fővárost. A tiltakozások eredetileg a korábbi járványügyi szigorítások újbóli bevezetése miatt indultak. Miután nem sokkal korábban a választásokon Alekszandar Vucsics elnök pártja elsöprő győzelmet aratott, a tömeg spontán elégedetlenségét látva a csekély támogatottságot élvező, csalódott, de annál hangosabb ellenzéki politikusok is utcára vonultak, próbálták politikai céljaikra felhasználni az elégedetlen hangokat.

A békésen induló, majd sok esetben rombolásba, gyújtogatásba torkolló tiltakozások mára kifulladtak. Az emberek most úgy vélik, azért is van ismét több fertőzött, mert sokan az utcán, a tömegben kaphatták el a betegséget. Most nem vezettek be kijárási tilalmat vagy külön vásárlási idősávot az idősek részére, de a maszk viselését kötelezővé tették még a gyermekeknek is, és mind nyílt, mind zárt térben tilos több mint tíz személynek csoportosulni. Egyelőre ezt nem ellenőrzik szigorúan, de az emberek többé-kevésbé betartják az előírásokat.

Alekszandar Vucsics a minap az állami televízió esti híradójában ecsetelte a helyzetet. Kitért rá, hogy továbbra is bízik a jó gazdasági eredményekben, és hogy már dolgoznak a következő mentőcsomagon. Azt is elmondta, maga is meglepődött, hogy a legfrissebb adatok szerint milyen gyors tempóban fegyverkeznek a térség országai, és azt ígérte, Szerbia is lépést tart a többiekkel. A koszovói kérdésről pedig elmondta, hogy nehéz időszak következik, egyre nagyobb a nyomás, hogy elismerjék a déli tartomány teljes függetlenségét. Beismerte, hogy ebben a kérdésben szűkül országa mozgástere.