Autodidakta matekzseni elítélt oldott meg egy ősrégi problémát

Egy, az Egyesült Államokban gyilkosság miatt 25 évre ítélt rab autodidakta módon elsajátította a magasabb matematika alapjait, s ennek segítségével sikerült egy régi, bonyolult számtani problémát megoldania. Emellett vállalta, hogy a matematika iránti lelkesedését átadja rabtársainak.

A negyvenéves Christopher Havens már kilenc éve ült egy Seattle melletti börtönben gyilkosságért, amikor megváltozott az élete: rájött, hogy rendkívüli módon vonzódik a matematikához. Pedig ifjúkorában kimaradt az iskolából, vonatokon lógva beutazta az országot – munkát nem talált ugyan, viszont rászokott a kábítószerre. Útja egyenesen vezetett a gyilkossághoz, büntetéséből még tizenhat év van hátra. Megvilágosodása után autodidakta módon elsajátította a magasabb matematika alapjait, bár ez nem ment könnyen, mert őrei nem adták át neki a postán rendelt szakkönyveket. Csak azután juthatott hozzájuk, hogy megígérte, tanítani fogja rabtársait is.

Telt, múlt az idő, s Havens rájött, már nem elégítik ki tudását az alapok. Így rövid, kézzel írt levelet küldött egy szakkiadóhoz, s kért néhány számot az Annals of Mathematics (Matematikai évkönyvek) című elismert periodikumból. Megemlítette ugyanakkor, hogy nem ismer senkit, akivel komplex matematikai témákról tudna értekezni. A Mathematica Science Publisher kiadó erre továbbította a fogva tartott levelét egyik partnerének, Maria Cerrutinak, aki viszont apjának, a torinói egyetem matematikaprofesszorának szólt. Umberto Cerruti eleinte kételkedett Havens képességeiben, végül azonban tesztfeladatot küldött tudása feltérképezésére. A próba sikerült, az elítélt kis idő múlva egy 120 centiméter hosszúságú papírszeletet küldött Torinóba egy meglehetősen hosszú egyenlettel – a feladat helyes megoldásával.

A Deutsche Welle német hírportál szerint ezek után Cerruti felkérte Havenst, hogy segítsen neki egy ősrégi matematikai probléma megoldásában, amelyen többek között már Eukleidész is törte a fejét. A számelméleti probléma az úgynevezett vegyesalapú lánctörtekkel állt kapcsolatban. Ezeket nem az egyszerű számtanban használják, hanem megközelítési problémák megoldására komplex számításokkal. Ezt a számelméleti módszert például a modern kriptográfiában is alkalmazzák, többek között banki-pénzügyi és katonai kommunikációs területen. Cerruti nem csalódott, Havens papír és ceruza segítségével megoldotta az évezredes talányt. Egyben több szabályszerűséget is felfedezett a nagy számhalmazok megközelítésében. A tétel tudományosan is korrekt megfogalmazásában Cerruti segítette a rabot, s a felfedezés meg is jelent idén januárban a Research in Number Theory (Számelméleti kutatások) című folyóiratban. Havensnek a kimagasló eredménye nyomán sikerült matekrajongókat toboroznia rabtársai között, azóta rendszeres matematikai klub működik a börtönben.