Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulójára emlékezett az Európai Parlament

Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulójára emlékezett szerdán Brüsszelben az Európai Parlament (EP).

Davide Sassoli, az Európai Parlament elnöke, ünnepi beszédében elmondta, hogy a nemzetiszocialisták „mániákus pontossággal” megépített haláltáborának kapuja nyitották meg ezen a napon. Mindez megmutatja a jövő generációjának is, hová jut az ember a korlátlan hatalom birtokában. Az elnök úgy fogalmazott, hogy Auschwitz az európai civilizáció tagadását testesítette meg, azét a civilizációét, amelynek zsidó-keresztény gyökerei vannak, és amely merített az iszlámból és a felvilágosodás eszméiből.

„Ez a civilizáció volt az, amely a békés együttélésről törvényt írt, amely harcolt a barbarizmus ellen, az emberi méltóság érdekében. Civilizációnk szabadság iránti vágya torpant meg Auschwitz küszöbén – hangsúlyozta az elnök.

Sassoli elmondta továbbá, hogy a haláltáborokat az akkori európaiak építették, így a mai európaiaknak ezért felelősséget kell vállalniuk, mindenekelőtt harcolniuk kell az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a diszkriminációval szemben.

”A nácizmus és a rasszizmus olyan bűncselekmények, amelyek az európai értekkel szemben lépnek fel. Ezekre alapszik a modern nemzet két egyre terjedő betegsége: a határok szentsége és a homogén etnikai, kulturális, és vallási identitáshoz való ragaszkodás. Ez a kettő elkerülhetetlenül ellenségkép létrehozásához vezet – fogalmazott David Sassoli.

Az elnök emellett hozzáfűzte, hogy Európa olyan sokszínűségre épült, amely magában foglalja a politikai, vallási, és kulturális szabadság. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszédében elmondta, hogy sem megérteni sem szavakba foglalni nem lehet a holokausztot, az abszolút gonosz bűntettét, amely német származásúként személy szerint saját magára is, mint német származásúra nehezedik.

„Az én hazám gyilkolta meg zsidó, roma, szinti, homoszexuális, fogyatékkal vagy más politikai véleménnyel élő emberek milliót. De Európa adott nekünk egy esélyt a világháború után, és újra hozzá tartozhattunk-fogalmazott a bizottság elnöke.

Elmondta továbbá, hogy a soá nem Auschwitzban kezdődött, hanem az emberek lelkében, akkor amikor közömbösen elnézték a gyűlöletet, amely végül brutalitásba, emberiség ellenes bűncselekménybe torkollt. Kiemelte, hogy az emlékezés kötelesség, a holokauszt tagadása, az antiszemitizmus, vagy egyszerűen a ”másság„ gyűlölete az európai értékek megtagadásával egyenlők.

Végezetül hozzátette, hogy éberen kell őrködni a demokrácia felett és a zsidó emberek ”normális élethez való jogát és biztonságát garantálni kell. Liliana Segre holokauszt túlélő olasz szenátor Auschwitzcal kapcsolatos emlékeit osztotta meg a plénummal. „Abban a bábeli zűrzavarban megtanultam egy szót magyarul, azt hogy kenyér. Hiába volt rá több szó, nekünk egyet jelentett ez akkor: a szentséget”- emlékezett a szenátor.

Végezetül azt hangsúlyozta, hogy küzdeni kell a rendszerszintű antiszemitizmus és rasszizmus ellen. „Az antiszemitizmus és rasszizmus mindig is léteztek a történelem folyamán, és sosem jött el a pillanat hogy megszüntethessük ezeket. De ha eljön az a pillanat, amikor könnyebb úgy tenni, mintha nem vennénk észre semmit, akkor tudnunk kell, hogy e kettő a mi közömbösségünkből merít erőt az előretöréshez-fogalmazott.