Az Egyesült Államok újabb rakétákat telepít Európába

Az Egyesült Államok az elmúlt években több, korábban az európai biztonsági rendszer alapját képező nemzetközi szerződésből is kilépett, és nagy kérdés marad a jövő év februárjában lejáró, az atomfegyverek korlátozásáról szóló megállapodás is. Ezzel párhuzamosan megindulhat az amerikai fegyverkezés a Washington stratégiai ellenfelének tartott Moszkva és Peking ellen, amelynek az első lépése lehet a most bejelentett kis- és közepes hatótávolságú rakéták telepítése. Mindennek azonban lehet egy végső célja is: Kína integrálása a nemzetközi biztonsági rendszerbe.

Rakétakilövés Kaliforniában. Elavult egyezmények Fotó: Handout . Forrás: Reuters

Az Egyesült Államok újabb kis- és közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és Ázsiába, jelentette be az amerikai védelmi miniszter, Mark Esper. Ez pedig különösen rossz hír Európának, ahol a hidegháború idején pont ezen rakétatípusok telepítése okozott komoly háborús feszültséget.

– Kína nagy mennyiségű rakétát telepített, sokkal több mint ezer kis- és közepes hatótávolságút az Indiai- és Csendes-óceáni régióban. Ugyanezt tette Oroszország is, és mindezt a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésének (INF) a megsértésével tették – idézte Esper nyilatkozatát a RIA orosz hírügynökség. – Az a szándékunk, hogy mindkét térségbe ugyanannyi erőt összpontosítsunk – tette hozzá a védelmi miniszter.

A Mark Esper által hivatkozott szerződésből, az INF-ből egyébként maga az Egyesült Államok lépett ki 2019 elején, ami nagy kritikákat váltott ki Brüsszelben és Moszkvában, mert az eredetileg 1987-ben Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által megkötött megállapodás az európai biztonsági rendszer egyik kulcselemének számított. A szerződés működése végül 2019. augusztus 2-án szűnt meg.

Rakétakilövés Kaliforniában. Elavult egyezmények Fotó: Reuters

Az elmúlt években Washington tudatosan építi le a korábban a nemzetközi biztonsági rendszer alapját képező hálót. Az INF tavalyi felrúgása után az amerikai elnök, Donald Trump idén májusban az 1992-ben megkötött Nyitott égbolt nevű szerződésből való egyoldalú kilépésről döntött. Az egyezmény lehetővé tette, hogy az aláírók nyíltan gyűjthessenek információkat egymás haderejéről és a másik ország területén zajló eseményekről. A résztvevők megnyitották a légterüket, lehetővé téve a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek áthaladását. A szerződést az európai biztonság egy fontos alappillérének tartják, mert hozzájárult az általános bizalom kialakulásához a hidegháborús korszak után.

Washington azzal indokolta mindkét kilépést, hogy Oroszország nem tartotta be a rendelkezéseket, és az egyezmények inkább az Egyesült Államok kezét kötötték. A háttérben azonban valami egészen más húzódhat: Donald Trump elnöksége alatt az amerikai adminisztráció harcot hirdetett az egyre inkább Amerika kihívójának tekintett Kína ellen, márpedig Peking az említett szerződések egyikében sem szerepelt.

Az Egyesült Államok elsősorban Kína miatt aggódik, minden nagy nemzetközi megállapodás kapcsán. Ezek az egyezmények mára elavultak, hiszen egy nagyon fontos szereplő hiányzik belőlük

– mondta a Magyar Nemzetnek korábban Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. – A gond az, hogy Kína nem mutatja semmilyen jelét annak, hogy részt kívánna venni bennük. Tehát a legfontosabb kihívónak és vetélytársnak gondolt országot nem sikerül bevonni a megállapodásokba. Emiatt a különböző nemzetközi egyezmények hasznossága amerikai részről megkérdőjelezhető. Amíg Peking nem hajlandó arra, hogy bármilyen multilaterális vagy akár bilaterális formátumban egyezséget kössenek, addig Washington céltalannak fogja gondolni ezeket a megállapodásokat, hiszen ők már nem az oroszoktól tartanak – mondta a szakértő.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) idén megjelent jelentése szerint azonban az elmúlt években látható események semmi jóval nem kecsegtetnek. Az intézet arra figyelmeztet, hogy a kétoldalú biztonsági megállapodások kora lejárt, és a nemzetközi biztonsági rendszer egyre kevésbé tűnik kiszámíthatónak.

„Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti legfontosabb kommunikációs csatornák elvesztése, amelyek célja volt az átláthatóság elősegítése és a nukleáris haderő-pozícióikkal és képességeikkel kapcsolatos félreértések megakadályozása, potenciálisan új nukleáris fegyverkezési versenyt eredményezhet”

– írta a SIPRI tavaszi közleményében a szervezet igazgatója, Shannon Kile.