Az Európai Néppárton kívül is van élet

A Fidesz akkor is erős maradna az európai porondon, ha elhagyná a néppártot. A lengyel kormánypárt például tárt karokkal várja Orbánékat: utóbbi egy, a jelenlegi fősodortól merőben eltérő európai parlamenti frakciónak ágyazhat meg.

Varsói vendégek a budapesti békemeneten Fotó: Havran Zoltán

„A következő néppárti frakció a legnagyobb parlamenti csoport lehet, jócskán megelőzve a szocialistákat. Főleg ha Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Magyarországon is jó eredmények születnek.” A sokatmondó idézet Werner Langen német kereszténydemokrata politikustól származik, aki 2009-ben magyarázkodott így, miután a brit konzervatívok elhagyták az Euró­pai Néppártot (EPP).

Az EPP fősodránál sokkal uniókritikusabbnak tartott brit kormánypárt nem sokkal később az általuk csak „euro­realistaként” emle­getett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselő­csoporthoz csatlakozott. A sors iróniája, hogy épp arról az európai parlamenti frakcióról beszélünk, amellyel a sajtó java jelenleg összefüggésbe hozza a potenciálisan szintén távozó Fideszt.

– A tagjelöltségük remek hír lenne a varsói kormány számára – mondta tegnap a Politicónak Ryszard Legutko, az ECR társelnöke és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, azt hangoztatva: a pártcsalád jelenleg az olasz Matteo Salvini Ligájával is egyeztetéseket folytat, de az Osztrák Szabadságpárt csatlakozását is bőven el tudja képzelni. „A politikai értékek és a pártprogram szempontjából sem zárkóznánk el” – ezt már egy másik ECR-tisztviselő mondta a Fidesz-ügyről a brüsszeli portálnak.

Varsói vendégek a budapesti békemeneten
Fotó: Havran Zoltán

Amennyiben beigazolódnak a találgatások, és a magyar, olasz, illetve lengyel kormánypártok egy csoportba verődnek majd a következő Európai Parlamentben (EP), egy egyáltalán nem elhanyagolható súlyú frakció jöhet létre. A friss közvélemény-kutatások ugyanis továbbra is nagyon erősnek mutatják a 36 százalékos támogatottságot élvező Salviniéket, de a Fidesz–KDNP több mint 49 százalékos, illetve a PiS ugyancsak 36 százalékos eredményére sem lehetne panasz. Ez a forgatókönyv ugyanakkor épp a jelenlegi nagy pártoknak, a néppártnak és a szocialistáknak árthat.

A svéd liberális Expressen ezt úgy fogalmazta meg: „Amennyiben a Fidesz a Ligával és a PiS-sel szövetkezik, a nacionalista és jobboldali-populista erők kulcsfontosságú reformokat akadályozhatnak majd meg az EP-ben. Egy 28 tagot számláló unióban nem lehet kizárólag szélsőségesen liberálisokkal együttműködni”. A napilap szerzője arra is figyelmeztet: aligha van értelme nemzetek felettiségről beszélni, amennyiben az európai pártok bebetonozzák a fennálló törésvonalakat, ráadásul épp a földrajzi Kelet–Nyugat választóvonal mentén.

Persze nem sokat lehet tenni, ha az emlegetett értékközösség már nem fenntartható. Az EPP tavaly novemberben Helsinkiben felülírt alapokmányának kezdő bekezdésében például rögtön visszaköszön „a föderális Európai Unióra való törekvés”, amelyről régóta tudjuk, hogy ellentétes a magyar kormány – és sok másik európai párt – akaratával. Ezt megerősítve tegnap az Alternatíva Németországnak nevű pártot társelnöklő Jörg Meuthen úgy véleményezte a Fidesz-kérdést: a néppárt jó ideje egyre balosabb politikát folytat, így fogalma sincs róla, hogy Orbán Viktorék mit keresnek még mindig a párt berkeiben.