Bányászok rontottak az őslakosokra

Illegális aranybányászok foglaltak el egy őslakos falvat a brazil Amazóniá­ban, a támadás során a waiapi törzs vezetőjét megölték, írta a dél-amerikai sajtó a hét végén.

Amazóniai kisfiú. A waiapi törzs vezetőjének halála a nagypolitikáig repítette az érzékeny ügyet Fotó: Andres Stapff Forrás: Reuters

Illegális aranybányászok foglaltak el egy őslakos falvat a brazil Amazóniá­ban, a támadás során a waiapi törzs vezetőjét megölték, írta a dél-amerikai sajtó a hét végén. A gyilkosságot sokan Jair Bolsonaro brazil elnöknek róják fel, szerintük az erdőirtást megengedő politikája miatt lett nagyobb a feszültség a régióban.

Az illegális aranybányászat nem új jelenség Amazónia erdeiben, és erősen veszélyezteti nemcsak az őslakosokat, hanem az erdők és a vizek állapotát is. Brazília – ahogy Peru és Ecuador – őserdeiben ugyanis a mai napig élnek olyan törzsek, amelyek évszázados hagyományokat követve, a modernizációtól elzárva élnek. Mivel a mezőgazdasági termelés és a bányászat miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek Amazónia lakói, a brazil kormány 1985-ben több területet is védetté nyilvánított, ám ez nem akadályozta meg az illegális bányászok tevékenységét.

Hasonló történt most is, amikor a keleti parton fekvő Amapá államban törtek be a „garimpeirók”, vagyis illegális bányászok a waiapik által lakott Mariry településre. Az elmenekülő törzs a rendőrségtől kért segítséget, pár nappal később pedig a terület visszafoglalására induló vezetőjüket holtan találták. A támadás akkor kapott nyilvánosságot, amikor az állam szenátora, Randolfe Rodrigues megosztotta azt a hangüzenetet, amelyben a helyi vezető, Jawaruwa Waiapi segítséget kért. A mostani történet azonban politikai töltetet kapott, miután az egyik médiának nyilatkozó őslakos Jair Bolsonaro elnököt tette felelőssé. „Ez azért van, mert az elnök megfé­lemlíti Brazília őslakosait” – jelentette ki Kureni Waiapi.

Amazóniai kisfiú. A waiapi törzs vezetőjének halála a nagypolitikáig repítette az érzékeny ügyet
Fotó: Reuters

A megjegyzést nagy médiavisszhang követte, ugyanis az elnököt így is rengetegen támadják Brazíliában és nemzetközi szinten is az őserdőket illető politikája miatt. Bolsonaro nemrég ígéretet tett arra, hogy engedélyezi a bányászatot az őslakosok rezervátumaiban, ahol jelenleg ez tiltott tevékenység. Ezt a korábbi elnök, Michel Temer is megkísérelte 2017-ben, ám a nemzetközi nyomás miatt visszakozott. Bolsonarót azonban láthatóan nem érdekli a nemzetközi környezetvédők véleménye, és újfent hangsúlyozta, hogy a Venezuelával határos Raposa Serra do Sol, illetve a yanomami törzs számára létrehozott rezervátumok mennyire gazdagok ásványkincsekben. Az elnök azzal érvel, hogy Brazíliának joga van a saját ásványkincseinek a kiaknázásához, és így is az országban található a világ legnagyobb összefüggő őserdeje – míg a leghangosabb nyugat-euró­pai környezetvédők hazájában már hasonló sincsen.

Kizsákmányolás

A világ legbővízűbb folyójáról, az Amazonasról elnevezett medencét gyakran a Föld tüdejeként emlegetik. A világ legnagyobb egybefüggő őserdejeként számontartott Amazónia Dél-Amerika északi részén terül el: kétharmad része Brazíliában található, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes részei is az Amazonas-medencéhez tartoznak. A becslések szerint 22 millió ember élhet a mintegy fél Európa nagyságú területen, a telepesek mellett több száz őslakos törzs is, amelyek egy része teljesen elzárva él. Az őslakosok egészsége és az őserdő védelme érdekében Amazónia egyes ­részeit védett területté nyilvánították. Jelenleg Jair Bolsonaro elnököt a Renca (Reserva Mineral de Cobre e seus Associados) nevű, Dánia méretű rezervátum megnyitása miatt támadják. Szakértők már évekkel ezelőtt jelezték, hogy megnövekedett a területen az illegális bányászat, ugyanis itt található a legtöbb feltételezett nyersanyag. Kiemelték, az illegális bányászok is tulajdonképpen áldozatai a rendszernek: rendkívül rossz körülmények között dolgoznak, legtöbbjük trópusi betegségekben veszti életét. Szerintük a bányászatot finanszírozók köré­ben kell keresni a helyzet megoldását.