Boris Johnson ultimátumot adott Brüsszelnek

Pattanásig feszült a helyzet Boris Johnson kormánya és az Európai Unió között. A britek addig nem ülnek vissza a tárgyalóasztalhoz, amíg Brüsszel rugalmasságot nem mutat az írkérdésben.

A szigetország vezetője szerint antidemokratikus a záradék Fotó: MTI/EPA/BLOOMBERG/Simon Dawson

Boris Johnson a hét végi G7-csúcstalálkozón mutatkozik be brit miniszterelnökként a világporondon. Az új kormányfő a találkozó borongós hangulatának mindenesetre már tegnap megágyazott, amikor levélben kérte az Euró­pai Uniótól a brexitalkuban foglalt ír tartalék megoldás törlését. Mint írta, a záradék nemcsak antidemokratikus és a gyakorlatban kivitelezhetetlen, de az északír békefolyamat eredmé­nyeit is veszélyezteti. Johnson a Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének címzett levélben arra is emlékeztetett: a londoni parlament a tartalék megoldás miatt utasította el (Theresa May miniszterelnöksége alatt háromszor is – a szerk.) a megállapodást, amely az Ír-szigetre vonatkozó záradék nélkül könnyedén zöld jelzést kaphatna az alsóházban. A kilépéspárti miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság és Írország közötti határszakasz ellenőrzésének ügyében inkább alternatív, egyszerre rugalmas és kreatív megoldásokat kell keresni.

A tartalék megoldás biztosítja az Ír-sziget átjárhatóságát mindaddig, ameddig alternatív megoldást nem találunk. Azok, akik építő javaslatok híján kritizálják a mechanizmust, valójában a határok visszaállítását támogatják. Még akkor is, ha ezt nyilvánosan nem ismerik el – írta Donald Tusk a Twitteren, válaszul a brit miniszterelnök levelére. Leo Varadkar ír kormányfő még hétfő este több mint egyórás telefonbeszélgetést folytatott brit kollégájával, akinek tudtára adta, hogy Írország semmi esetre sem akarja megnyitni a már lezárt alkut. Árulkodó, hogy Johnson az ír kormányfő mellett Donald Trumpot hívta fel. Az amerikai elnök – aki nyilvánosan támogatja Johnson brexitvízióját – a Twitteren úgy kommentálta a beszélgetést: alig várja, hogy Johnsonnal a franciaországi találkozón folytassák a – többek között az amerikai–brit szabadkereskedelmi alkura vonatkozó – egyeztetést.

A szigetország vezetője szerint antidemokratikus a záradék
Fotó: MTI/EPA/BLOOMBERG/Simon Dawson

Uniós berkekben úgy látják, hogy a brit miniszterelnök a G7-csúcs margóján, Trump segítségével akarja bizonyítani az EU rugalmatlanságát, de valójában maga is tisztában van vele, hogy jelenleg a megállapodás nélküli brexit a legvalószínűbb forgatókönyv. Ezzel kapcsolatban a brit kormány hétfőn részletek ismertetése nélkül közölte, hogy a megállapodás nélküli kilépés esetén az előző, Theresa May vezette kormány terveivel szemben azonnal megszűnik a személyek szabad mozgásának lehetősége azon EU-állampolgárok számára, akik a brexit október 31-i határideje után érkeznek.

Boris Johnson ma Berlinben Angela Merkel német kancellárral, holnap pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozik, hogy nyomatékosítsa: ameddig az ír tartalék megoldás az alkuban marad, a britek nem ülnek vissza a brüsszeli tárgyalóasztalhoz.

Mi a tartalék megoldás?

A brit kormány és az Európai Bizottság által tavaly novemberben tető alá hozott, Nagy-Britannia EU-kilépésének feltételeit rögzítő megállapodás részeként a felek igyekeztek kiküszöbölni azt, hogy az uniót Nagy-Britanniával együtt elhagyó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között újra fizikai határ létesüljön. Az átjárhatóság fenntartása az észak-írországi béke záloga. A konfliktusnak véget vető 1998-as nagypénteki békeegyezmény értelmében ugyanis az 500 kilométeres szárazföldi határszakaszon megszabadultak az őrtornyoktól, a szögesdrótos úttorlaszoktól, véget értek az igazoltatások, amelyek korábban a mindennapi élet részei voltak. A Brüsszel és az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya között létrejött alku ezért úgy rendelkezik, hogy amennyiben a brit kilépést követő átmeneti időszakban nem sikerül egyezségre jutni Nagy-Britannia és az EU jövőbeni gazdasági-kereskedelmi kapcsolatairól, életbe lép az úgynevezett ír tartalék megoldás. Ennek értelmében Nagy-Britannia határozatlan ideig tagja maradna a vámuniónak, míg Észak-Írországra továbbra is érvényesek maradnának az egységes európai piac bizonyos szabályai, hogy ne kelljen visszaállítani a határellenőrzést az Ír-szigeten. Magyarán: Észak-Írországot vámügyi szempontból leválasztják az Egyesült Királyságról. Emiatt mondott le a May-kormány több tagja, akik a brexit elárulását, a tényleges függetlenség visszaszerzésének megakadályozását és az ország területi szuverenitásának megsértését látták a megállapodásban. (K. Z.)