Borítékolható May veresége

Elemzők szerint Nagy-Britannia európai uniós tagságának meghatározatlan idejű fenntartása a legvalószínűbb forgatókönyv az Európai Unió vezetőinek pénteki megállapodása alapján.

2019. 03. 23. 7:52
Anti-Brexit protesters gather opposite the Houses of Parliament, in London, Britain
A Westminsterben a jövő héten harmadszor szavaznak a kilépési megállapodásról Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A péntek éjszakába nyúló brüsszeli csúcsértekezleten az EU-ban maradó 27 tagállam vezetői egyetértésre jutottak abban, hogy kétlépcsős megoldást kínálnak Londonnak. E szerint újabb lehetőséget adnak Theresa May brit miniszterelnöknek, hogy a jövő héten szavazásra bocsássa és elfogadtassa azt az alkut, amely tavaly novemberben jött létre a brit kormány és az Európai Bizottság között Nagy-Britannia EU-kilépésének feltételeiről.

A megállapodást az elmúlt két hónapban a londoni parlament alsóháza kétszer is nagy többséggel szavazta le, a képviselőknek elsősorban az nem tetszett, hogy az alku értelmében Észak-Írországra hosszú távon az EU egységes belső piacának szabályrendszere vonatkozna.

Amennyiben a parlament jövő héten – kedden vagy szerdán – mégis megszavazná a megállapodást, az ­uniós kilépés dátuma az eredetileg megszabott március 29. helyett május 22. lenne. Ha azonban a honatyák harmadszor is nemet mondanak Theresa May egyezményére, Londonnak április 12-ig kell jeleznie, hogy pontosan mit akar. „Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása” – mondta a csúcsértekezlet után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A Westminsterben a jövő héten harmadszor szavaznak a kilépési megállapodásról
Fotó: Reuters

Az április 12-i határidőt azért szabták meg, mert addigra el kell dőlnie, hogy a britek részt vesznek-e a május 23–26. között sorra kerülő európai parlamenti (EP-) választásokon. Ha London április 12-ig úgy dönt, részt vesz a választásokon, egy hosszabb kiterjesztés jöhetne, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ebben az esetben pedig a briteknek képviselőket kellene delegálniuk az újjáalakuló EP-be. Ha viszont nem vesznek részt a választásokon, megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság, az EP pedig a britek nélkül kezdi meg új ciklusát július elején.

A brexitfolyamatról szóló sajtóbeszámolók szerint Theresa May újabb vereséget fog szenvedni jövő héten a Westminsterben, hiszen az alkuját illetően nem változtak meg jelentősen a brit parlamenti erőviszonyok: Konzervatív Pártjának euroszkeptikus képviselői továbbra is megelégednének azzal, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyná el az EU-t; a kormányt kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt nem támogat egy olyan egyezményt, amely Észak-Írországot hosszú távon az EU-hoz kötné; az ellenzéki Munkáspártnak saját kilépési javaslatai vannak, vagyis ők sem támogatják majd a kormány alkuját.

May vereségét követően a parlament alternatív brexitstratégiákat vitathat meg, ám valószínűtlen, hogy április 12-ig el tudnának fogadtatni egy teljesen új változatot. Bár Theresa May tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, tiszteletben kell tartani a 2016-os népszavazás eredményét, s nem szabad tovább halogatni a kilépést, elemzők a halasztás legalább idei év végéig történő kitolását valószínűsítik, ami az EP-választásokon való részvételt jelentené, s a kormányfő lemondásával is járhat.

Feszült vita

Bár Donald Tusk szerint sokkal jobb volt az éjszakába nyúló ülés hangulata, mint várta, a Reuters hírügynökség értesülése szerint feszültség uralkodott a brüsszeli tárgyalóteremben. Tusk és Emmanuel Macron francia államfő állítólag összevesztek, amiért utóbbi a rendezetlen kiválást sem tartotta problémásnak. Kettejük vitáját állítólag Angela Merkel német kancellár simította el, aki tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a brit uniós tagság szabályozatlan megszűnésével járó bizonytalanság megakadályozására van szüksége. Macron ugyanakkor úgy vélte: „Le kell vonni a brexit tanulságait; holtponthoz vezet úgy szavazásra bocsátani az uniós tagság megszűnésének kérdését, hogy nincs kész terv annak bármilyen kimenetelére.”

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.