Borrell: Bosznia-Hercegovina továbbléphet az európai úton

A srebrenicai népirtás 26. évfordulójáról emlékezett meg az Európai Unió fő külügyére.

Forrás: MTI2021. 07. 11. 19:53
null
Muszlim nő gyászolja a délszláv konfliktus halottjait Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Bosznia-Hercegovina továbbléphet az európai úton, de ehhez először megbékélés szükséges a régióban” – írta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnapi blogbejegyzésében a srebrenicai népirtás 26. évfordulója alkalmából.

A főképviselő kiemelte: a srebrenicai mészárlás, amely mintegy nyolcezer ember életét követelte, a modern európai történelem legsötétebb fejezete, és habár a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a régióban még mindig jellemző ennek tagadása. Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni minden olyan kísérletet, amely a történelem átírására, a népirtás és a háborús bűnök tagadására, valamint a háborús bűnösök dicsőítésére irányul.

„A térség vezetőinek el kell utasítaniuk a gyűlöletet és a megosztó kommunikációt, és elő kell mozdítaniuk a párbeszédet és az együttműködést. A megbékélés elérésének legjobb módja, ha erősebb és jobb társadalmakat építünk, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül”

– tette hozzá. A főképviselő szerint az Európai Unió pontosan ezt kínálja Bosznia-Hercegovinának, és ez az oka annak, hogy támogatja a reformokat, a politikai párbeszédet, de mindenekelőtt a megbékélést. Mint írta, a fiatalok a stabilizációban rendkívül fontos szerepet játszanak, mivel ők fogják alakítani az ország fejlődését.

„Bosznia-Hercegovina történelme a közös európai történelem része, és az ország és az egész Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik. Az unió elkötelezetten támogatja az országot a tényekkel való szembenézésben és egy jobb jövő kialakításában”

– írta Borrell.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.