Bosznia-Hercegovina széthullásával fenyegetnek a szerbek

A boszniai szerb pártok és politikusok keddi bejelentésük szerint a továbbiakban nem vesznek részt a szövetségi testületek, így a kormány munkájában sem, ezzel kívánják megakadályozni, hogy a srebrenicai népirtás tagadását is büntető jogszabály életbe lépjen. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa, kijelentette, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet.

Tóth Péter (Vajdaság)
2021. 07. 27. 15:05
null
Potocari, 2021. július 11. Boszniai muzulmánok viszik a koporsókat a közelmúltban azonosított 19 áldozat temetési szertartásán a srebrenicai mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvõ Potocariban 2021. július 11-én, a vérengzés 26. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg. MTI/AP/Darko Bandic Fotó: Darko Bandic
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség leköszönőben lévő boszniai főképviselője múlt pénteken hozott kötelező érvényű rendelkezést, melynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A hivatalos szerb álláspont szerint háborús bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azt nem lehet népirtásnak minősíteni.

Boszniai muzulmánok viszik a koporsókat a közelmúltban azonosított 19 áldozat temetési szertartásán a srebrenicai mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Potocariban 2021. július 11-én, a vérengzés 26. évfordulóján
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic

Valentin Inzko bejelentésére reagálva a boszniai szerb politikusok kedden bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a szövetségi testületek, így a kormány munkájában sem. Ezzel szeretnék megakadályozni a jogszabály életbe lépését. Arról is döntöttek, hogy ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják ezeket.

Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében Bosznia kettészakadt a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a főként szerbek lakta Szerb Köztársaságra, amelyeket egy viszonylag gyenge, háromoldalú, etnikumközi elnökség köt össze. A Szarajevóban székelő főképviselő hivatalát is a megállapodás részeként hozták létre. A főképviselőnek joga van törvényeket alkotni és tisztségviselőket leváltani. Az osztrák diplomata, Valentin Inzko megbízatása augusztus 1-jével jár le. Saját bevallása szerint eddig azt várta, hogy az ország politikusai maguk minősítsék népirtásnak a srebrenicai eseményeket. Miután ez nem történt meg, távozása előtt maga hozta meg a döntést.

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa Fotó: Reuters/Dado Ruvic

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja kijelentette, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet. Dodik korábban többször is hangoztatta már, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia Szerbiához. Ezúttal pedig köszönetet is mondott azért, hogy erre ismét „ráébresztették”. Olyan nem megerősített híresztelésekről is beszélt, hogy Inzko a törvény bevezetéséért „kenőpénzt”, kétmillió eurót kapott.

Šefik Džaferović, az államelnökség bosnyák tagja szerint viszont Inzko teljesítette a kötelességét az áldozatokkal szemben, miközben a lelkiismeretére hallgatott, és a daytoni megállapodásnak megfelelően járt el. Željko Komšić, az államelnökség soros, horvát elnöke pedig úgy vélte: most mérgesek a szerbek, mert elvesztettek egy csatát, de „előbb vagy utóbb túlteszik magukat rajta, minden rendben lesz”.

Az események hátterében sokan nemzetközileg koordinált lépéseket feltételeznek. Idén ugyanis a montenegrói és a koszovói parlament is hasonló törvényt fogadott el Srebrenicáról, az ottani bosnyák kisebbség javaslatára. Úgymond közbeszéd tárgyává tették, „felmelegítették” a témát Inzko bejelentése előtt. A másik oldalon viszont szembetűnően megnövekedett a szerb áldozatok tiszteletére szervezett megemlékezések száma, elsősorban a Srebrenica környéki településeken. Szerb részről ezzel szeretnének arra utalni, hogy mindegyik fél követett el gaztetteket, háborús bűnöket a konfliktusok során.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint hétszáz év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, illetve a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el. Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

Revízióra lenne szükség. Egyre többen vélekednek úgy, hogy a daytoni békeszerződés revíziójára lenne szükség, mert az ugyan véget vetett a háborúnak, de konzerválta az 1995-ös állapotokat, sőt az új állam két nagyobb területi egységének, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a létrejötte valójában a helybeli nacionalista elitek uralmát alapozta meg. Ha a nyugati hatalmak – elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió – közösen nem dolgoznak ki a daytoni egyezmény újragondolásával egy reformprogramot, Oroszország és Kína erősítheti meg nyugat-balkáni pozícióit. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a három nemzetiséget leképező közigazgatás nem hatékony, miközben drága és fenntarthatatlan. A kérdés ezenkívül számos más dimenziójában is vizsgálható, hiszen Milorad Dodik azt is többször hangsúlyozta: ha Koszovó bekerül az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe, amennyiben nemzetközi gyakorlattá válik az önrendelkezési jog elismerése, akkor ők is ragaszkodni fognak államiságuk elismeréséhez. Abból az elvből, amelyet Koszovó esetében alkalmaznak, nem zárhatják ki Bosznia-Hercegovinát sem – állítja Dodik. Arra is számtalanszor utalt már, hogy kiválás esetén a boszniai Szerb Köztársaság csatlakozna Szerbiához.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.