Botrány lett a nagyköveti iratokból

Nem kíván kapcsolatot tartani Nagy-Britannia washingtoni nagykövetével Donald Trump amerikai elnök, mivel a diplomata keresetlen szavakkal bírálta az Egyesült Államok kormányának munkáját egy a hétvégén kiszivárgott diplomáciai levelezésben. Trump odaszúrt a leköszönő brit miniszterelnöknek is a brexit miatt, mivel Theresa May védelmébe vette Sir Kim Darrochot. Jeremy Hunt külügyminiszter — aki mindeközben May székére tör — alapos vizsgálatot ígért a táviratok ügyében.

Donald Trump és Theresa May egy korábbi sajtótájékoztatón. Egymásra mutogat a két szövetséges Fotó: Carlos Barria Forrás: Reuters

Donald Trump ismét elemében volt: Nagy-Britannia értésére adta, hogy ki a főnök – legalábbis szerinte. Az amerikai elnök Twitter-bejegyzésével lényegé­ben nem kívánatos személynek nyilvánította Sir Kim Darrochot a brit nagykövet Trump-kormányt bíráló keresetlen szavaiért, továbbá támadta Theresa May brit kormányfőt is. – Nagyon kritikus vagyok azzal kapcsolatban, ahogyan az Egyesült Királyság és Theresa May miniszterelnök a brexitet kezelte. Elég nagy felfordulást okozott a képviselőivel. Megmondtam neki, hogyan kellett volna ezt csinálni, de ő más módszert választott. Jó hír viszont a csodálatos Egyesült Királyságnak, hogy nemsokára új miniszterelnöke lesz – idézte a Reuters az amerikai elnök mikroblogbejegyzését. A nagykövetről szólva Trump kifejtette: nem ismeri a diplomatát, de tudja, hogy „nem szeretik és nem is gondolnak róla jókat az Egyesült Államokban”. A jövőben sem ő, sem kormányának tagjai nem kívánnak kapcsolatot tartani vele – fűzte hozzá.

Az egymást legjobb barátjának tartó két szövetséges közt kitört botrány előzménye, hogy két brit vasárnapi újság is kiszivárogtatta Darroch bizalmas feljegyzéseit, amelyet a diplomata 2017 óta írt a londoni külügyminisztériumnak. A nagykövet ezekben a feljegyzésekben többek között arról tudósított, hogy többnyire igazak a Fehér Ház belső csatározásairól szóló jelentések. Példaként leírta azt a nagyfokú zavart, amely az Irán elleni katonai csapás utolsó pillanatban való lefújását övezte. A műveletet júniusban Trump rendelte el válaszul arra, hogy az iráni légvédelem lelőtt egy amerikai kémdrónt. „Nem igazán vagyunk meggyőződve, hogy ez a kormány valaha is lényegesen normálisabb lesz, azaz kevésbé működészavaros, kiszámíthatatlan, megosztott, illetve diplomáciailag kevésbé kétbalkezes és alkalmatlan”, írta Darroch.

Donald Trump és Theresa May egy korábbi sajtótájékoztatón. Egymásra mutogat a két szövetséges
Fotó: Reuters

London vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, ki szivárogtathatta ki a bizalmas levelezést. Jeremy Hunt brit külügyminiszter sietett közölni, hogy súlyos következményei lesznek az ügynek, bárki is legyen a felelős. Az eset kellemetlenül érinti a konzervatív pártvezetésért és a miniszterelnökségért versengő Huntot, aki ugyanakkor védelmébe vette Sir Kim Darrochot, noha táviratainak tartalmát a diplomata személyes véleményének tartja. Mint közölték, a nagykövet feladata, hogy tolmácsolja benyomásait és véleményét; ezeket a brit kormány tudomásul veszi, de nem feltétlenül ért velük egyet.

Amerikai fegyverek Tajvannak

Az amerikai külügyminisztérium 2,2 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvannak, tegnap Peking már követelte is a döntés visszavonását. A tervezett fegyvercsomagban 108 darab M1A2T típusú Abrams harckocsi, 250 Stinger kézi légvédelmi rakéta és tartozékai szerepelnek. A fegyvereket Tajvan rendelte meg, de az üzletkötés létrejöttéhez még a washingtoni kongresszus jóváhagyása is szükséges. A Pentagon értesítette is a törvényhozást, hogy a megrendelés bővülhet még gyalogsági gépfegyverekkel, lőszerekkel, Hercules típusú páncélozott műszaki mentő és nehézfegyverzet szállítására alkalmas más járművekkel. Pekingben tegnap Keng Suang kínai külügyi szóvivő kijelentette: a fegyvereladással az Egyesült Államok súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, nem tartja tiszteletben az „egy Kína elvet” és a két ország három közös nyilatkozatában foglaltakat. Ráadásul beleavatkozik Kína belügyeibe, megsértve ezzel a távol-keleti ország szuverenitását és figyelmen kívül hagyva biztonsági érdekeit, állítják. (MTI)