Bulgáriában az államfő megszabadulna a miniszterelnöktől

Április 4-re írták ki a parlamenti választásokat. Bojko Boriszovnak nehéz lesz a kormányalakítás.

Brüsszel, 2020. október 25. A 2020. október 25-én közreadott és október 15-én készült képen Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsra érkezik. A bolgár kormányfő bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje, miután kétszer is elvégezték rajta a vizsgálatot. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Számos bírálat érte Rumen Radev államfőt, amiért április 4-re hirdette ki a választások napját. A kampányidőszak ugyanis így még a téli időszakban kezdődik el, a járványhelyzet kellős közepén. A választás napja ráadásul a tavaszi iskolaszünet idejére esik, a szülőknek meg kell szakítaniuk utazásukat, ha le akarják adni szavazatukat. Tiltakozást váltott ki az időpont a több tízezernyi főt számláló bolgár katolikusok és a bulgáriai örménység körében is, mivel a választás időpontja húsvétra esik. Az ünnep alatt nehéz lesz megszervezni a Nyugat- és Közép-Európában élő bolgároknak, hogy külföldön maximális létszámban éljenek a szavazati jogukkal.

Egyes politikai elemzők szerint Radev a miniszterelnökkel, Bojko Boriszovval szembeni komplexusa miatt szeretne mielőbb megszabadulni politikai versenytársától.

Amennyiben májusban lennének a választások, a jobboldali Boriszov júniusban a leghosszabb ideig regnáló kormányfőként vonulna be az újkori bolgár történelembe.

A legfrissebb felmérések szerint a kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt a biztos választók körében 24,6 százalékos eredményt érne el. Az ellenzéki szocialisták 20,1, a második legnagyobb ellenzéki párt, a Jogok és Szabadságok Mozgalma (DPSZ) török etnikai párt 10,3 százalékos támogatottságra számíthat. A parlamenti küszöb hátárán mozog a kisebbik koalíciós partner, a két párt alkotta nacionalista pártszövetség. A parlamenten kívüli pártok választási eredményét egyelőre nehéz megjósolni.

Bojko Boriszov kormányfőként 35,7 százalékos elfogadottsággal bír. Bár Rumen Radev államfő 46,2 százalékkal rendelkezik, ő az első bolgár államfő, akinek népszerűsége mandátuma alatt ötven százalék alá csökkent. Öt éve Radev független jelöltként a szocialisták és a török liberálisok támogatásával nyerte el az államfői székét, de az idei újraválasztásának esélyét jelentősen csökkenti, hogy a DPSZ visszavonta támogatását, a szocialisták pedig csak a parlamenti választások eredményétől teszik függővé, hogy támogatják-e újrajelölését vagy sem. Boriszovék még nem állítottak jelöltet az államfői posztra.

– Ebben az évtizedben számtalan parlamenti választásnak nézünk elébe, a parlamenti pártok közül egynek sem sikerül egymilliónál több szavazatot begyűjtenie.

Bármelyik párt nyer, az új kormány nem tudja majd kitölteni hivatali idejét.

A parlamenten kívüli pártok helyzete sem biztató, vezetőik csupa leszerepelt politikusok, akiknek csak egy cél lebeg a szemük előtt: hogy bejussanak a parlamentbe. A kormányzó GERB párt választási győzelme nem kérdéses, de valószínűleg egyedül nem lesz képes parlamenti többséget szerezni, fennáll a veszély – mint 2013-ban –, hogy az összes ellenzéki párt egy GERB-ellenes szövetségbe tömörül, és kormányt alakít – nyilatkozta a vezető bolgár napilapoknak Georgi Markov bolgár publicista, volt alkotmánybíró.